A cselekvés ideje

A CSELEKVÉS IDEJE

A valódi önfegyelem azt jelenti, hogy kifejleszted magadban a cselekvés képességét. Nem kell sietned, ha nem szükséges, de túl sok időt sem szabad elvesztegetned. És hogy mikor jön el a cselekvés ideje? Amikor az ötlet még új, az érzelmek erősek, a lelkesedés forró.

Mondjuk, hogy szeretnél saját könyvtárat összeállítani. ha ez a vágy valóban erős benned, meg kell szerezned az első könyvet. Aztán a másodikat. Cselekedj a lehető leggyorsabban, mielőtt az érzés elmúlna és az ötlet elenyészne. Ha nem teszed, tudod, mi fog történni?

- ÁLDOZATUL ESEL A CSÖKKENŐ SZÁNDÉK TÖRVÉNYÉNEK -

Amikor eszünkbe jut egy ötlet, szándékunkban áll cselekedni. Amíg az érzelmek erősek, tenni akarunk valamit. De ha a szándékot nem alakítjuk cselekvéssé viszonylag hamar, akkor a késztetés kezd csökkenni. Egy hónap múlva a szenvedély már teljesen kihűlt. Egy év múlva már nyomát sem találjuk.

Ezért hát cselekedj. Akkor dolgozd ki a tennivalókat, amikor az érzelmeid még forrók és az ötlet elevenen, tisztán és erősen él benned. Ha valaki a jó egészségről beszél, és úgy érzed, hogy ez téged motivál, akkor gyorsan szerezz be egy könyvet az egészséges táplálkozásról. Szerezd meg a könyvet, mielőtt az ötlet elhalványul és a szenvedély kihűl. Kezdd el a folyamatot! Vesd magad a padlóra, és csinálj fekvőtámaszokat. Cselekedned kell, különben a bölcsesség elpocsékolódik. A lelkesedés hamar tovatűnik, hacsak nem vezeted át valamilyen szervezett tevékenységbe. A szervezés és a fegyelem lehetővé teszi, hogy megragadd a lelkesedést és az érzelmeket, és tettekké alakítsd őket.

A lényeg az, hogy a feladatok felállításával gyorsan növeld a motivációdat. Ha így teszel, egy teljesen új életmódba kezdtél bele.

A fegyelem legnagyobb értéke az önbecsülés, az önbizalom növekedése. Manapság sokan beszélnek és tanítanak az önbizalomról és önértékelésről, de nem kötik őket a fegyelemhez, szervezéshez és feladatok kitűzéséhez. De mihelyt saját magunkban a fegyelem legkisebb hiányát is tapasztaljuk, az elkezdi rombolni az énünket. A legnagyobb kísértés az, hogy megpróbáljunk egy kicsit lazítani. Ahelyett, hogy megtennél mindent, amire képes vagy, megengeded magadnak, hogy egy kicsivel kevesebbet tegyél, mint amire képes vagy. És mondanom sem kell, hogy ezzel egy hajszálnyit csökkentetted a saját önbecsülésedet, önértékelésedet.

Még a legkisebb nemtörődömség vagy hanyagság is problémát jelent. Ezek ugyanis fertőzőek.

Ha nem figyelsz oda, betegséggé hatalmasodnak el. És az egyik hanyagság a másikhoz vezet. És ami a legrosszabb, a hanyagság és nemtörődömség rontja az önértékelésünket. 

Ha ez egyszer megtörténik, hogyan nyerheted vissza az önbecsülésedet? Annyit kell csak tenned, hogy cselekedni kezdesz, most rögtön! Kezdd a legkisebb olyan, önfegyelmet igénylő feladattal, ami egybevág a filozófiáddal. Kötelezd el magad: „Önfegyelmet gyakorlok, hogy elérjem a célomat, hogy az előttem álló években a sikereimnek örülhessek”.

A sikeredre

Jim Rohn

Táncsics imája

Táncsics Mihály

"Ős Hunnia! Te vagy keblem mindene! Áldjon, védjen a magyarok Istene! Dicsőségben emelkedjél egekig, s uralkodjál az időknek végéig! Érted hordom a rabságnak láncait, és szenvedem a vakságnak kínjait. Legyen díjam koldusbot és tarisznyám – békén tűröm. Csak Te légy dicső – Hazám!”

(Táncsics imája)

Én is álomvilágban élek: hol a kimondott szónak hitele, az adott szónak becsülete van. Hol nem árulnak el az ember szemébe mosolyogva álnokul, és nem szúrnak hátba orvul, amint megfordul. 

Hogy is imádkozott Táncsics Mihály a börtönében, megvakulva, de tisztábban látva azoknál, akik csak bámultak, de nem láttak semmit a valóságból, mert nem akartak látni semmit, nehogy tenniük kelljen, nehogy ki kelljen állniuk, felelősséget vállalniuk. Táncsics imája így hangzik:

„Ős Hunnia! Te vagy keblem mindene!

Áldjon, védjen a magyarok Istene!

Dicsőségben emelkedjél egekig, s uralkodjál az időknek végéig!

Érted hordom a rabságnak láncait, és szenvedem a vakságnak kínjait.

Legyen díjam koldusbot és tarisznyám – békén tűröm.

Csak Te légy dicső – Hazám!”

Így imádkozott Táncsics Mihály Ős-Hunniáért, a hazájáért.  .

Szaniszló Ferenc

A hazát el- s kiárusítók ördögi gyülekezete ellenére. Táncsics díja koldusbot s tarisznyája lett ugyan, de hosszú élete végéig sem engedett egy jottányit sem vezérlő elveiből, eszményeiből. Bár gyalázták, üldözték, elárulták a gonoszok. Békén tűrte, rendíthetetlen lelki nyugalommal. Tiszta lelkiismerettel, háboríthatatlan szellemmel. Mert nem volt egyedül. Mert kiálltak érte, mögötte.

Csak Te légy dicső, Hazám, Ős Hunnia! Minden emberi gyarlóságnál a leginkább a gyávaságot gyűlölöm. Mert a gyávaságból következik a hazudozás, a tolvajlás, a gyilkolás, a nemzetárulás, a hazaárulás. A gyáva mindig talál mentséget. Ürügyet. 

Szaniszló Ferenc, az Echo Tv műsorvezetője

Antoine de Saint-Exupery: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.

Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat!

Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!

Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!

Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!

Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.

Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!

Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!

Taníts meg a kis lépések művészetére!
.

"Legyen előtted mindig út!

Fújjon mindig hátad mögül a szél..
S míg újra találkozunk, hordozzon tenyerén az Isten."

A Turáni átok - Árulás – Esküszegés

A magyarokról ( Amit a magyar nép nem tud ) 

A Turáni átok - Árulás – Esküszegés

„A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja.”

Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.

A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták (szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk. 
A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.

A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. Nézzük, hogy alakult ki az átok!

Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy „pogány” kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb., mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.
Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg… Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.

Az áruló István
Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. "Etelközi vérszerződésben" szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna. Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?
A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.

Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona „koszorút viselő”, „megkoronázott”). Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:

„…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak… Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.
István törvényei szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Ilyen szörnyű teljes kultúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf Hitlernek volt. 
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.
Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyarhonba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz "dicsőséges" király. És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az "új" hatalom egyszerűen megsemmisítette. Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?
Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsóhangon is kétségesen dicsőséges. Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?

Vajkot, aki I. (szent) István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. Elsőként I. László rendelte el, hogy "Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson". Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott 

A "szent jobb"

 szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni. István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a "szent jobb"!

De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.
Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek. Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. "Turáni-átoknak".
A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos) akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz. 
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor különös képet kapunk. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.

Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét...

Az, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy a hőn vágyott nyugat jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?

Ismétli magát a történelem

Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk… A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai „lekéste” a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth „elfelejtette” megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön mást, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? Tényleg, még most is hat az átok? Vagy csak egy legenda?

Természetgyógyászat - méregtelenítés, akupresszúra

Üzenet a nemzethez

"Történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállításával hazánk legfőbb közjogi méltósága ismét a Szent Korona lesz, amely túlmutatva önmagán a közénk született Istent, Jézust idézi meg, az Ő múlhatatlan igazságát emeli trónra."
Molnár V. József

"A magyar jövőt, megmaradásunk folytonosságát őrizzük meg a Szent Korona és a Szent Korona tanra épülő magyar történelmi hagyomány és műveltség vállalásával, a jogfolytonosság helyreállításával és annak jelenkori természetes továbbéltetésével!
Hiszem és vallom Magyarország feltámadását!
Akarom."
Jelenczki István

"A Szentkorona Magyarországának történeti alkotmánya évszázadokon át volt képes arra, hogy megvédje és gyarapítsa a szakrális felelősségére bízott nemzet-testet. Az a pusztító világerő azonban, amely először jakobinusként, majd bolsevikként, végül napjainkban neoliberális globálnyikként jelent meg, brutálisan letépte a magyarságot e szakrális történelmi talapzatáról, ezért ma az egyetlen lehetséges feladatunk az alkotmányozás kapcsán csak az lehet, hogy méltó módon visszahelyezzük erre az eredeti szakrális talapzatára, hogy ennek nyomán orvosolhassuk a nemzetet ért sérelmeket, és országunkat visszafordítsuk e végzetes lepusztulási lejtőről."
Bogár László

"A magyar élet minőségében a nagy változás a második világháború után kezdődött. Megkezdődött a magyar nemzeti öntudat silányosodása, és ez az 1990. évi rendszerváltoztatás után tovább folytatódott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallgatott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta helyreállítani a jogfolytonosságot a történelmi magyar állammal. Egy hasonlat talán rávilágít a kérdés súlyosságára: a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkotmány helyett az idegenből kölcsönzött ún. chartális alkotmány választása olyan, mint az emberi szervezet esetében az eredeti szerv önkényes és önkéntes kicserélése műszervre. A magyar nemzetnek bizony nem szabad éppen azt a megoldást választania, amelyik együtt jár mindannak a tagadásával, ami múltjában értékes. Ragaszkodnia kell a sajátosan magyar közjoghoz, a történelmi magyar alkotmányhoz, a Szent Korona tanához - semmi másra, mint önvédelmi ösztönére hallgatván, s kijelentvén, hogy ami történelme során a legveszélyesebb helyzetekben mindig megmentette, az nem megsemmisítendő, nem kicserélendő."
Kocsis István

"...Magyarország időben különböző születésű törvények és szokások által meghatározott történeti alkotmánnyal bíró ország volt 1944. évi idegen nagyhatalmi megszállásáig. Ezen alkotmányát független, alkotmányozó hatalom soha nem helyezte hatályon kívül. Jelenkori "alkotmány"-nak nevezett alaptörvénye saját megállapítása szerint ideiglenes, továbbá nem szuverén, azaz nem legitim, alkotmányosan nem hiteles országgyűléstől származik sem 1949. évi papirosalkotmány formájában, sem 1989. évi - tartalmilag, elemi szinten jogállaminak tekinthető - szöveggel megállapított, sokszor módosított változatában...
...Mérhetetlen a jelen döntéshozóinak felelőssége, mert megismételhetetlen lehetőséggel élhetnek. A történelem Ura adjon ehhez erőt és bölcsességet a jelen nemzedékeinek!
Dixi et salvavi animam meam, szóltam és megmentettem lelkemet, mondották a régiek. Én is ezt tettem, reménységgel, aggodalommal, jóakarattal."
Zétényi Zsolt

"A Teremtő Isten minden embert meghatározott céllal és feladattal küld a Földre. Bennünket, magyarokat a Kárpátmedencébe küldött, hogy isteni terve szerint óvjuk, vigyázzuk az Ő teremtett világát. A Szent Korona eszmeisége a szeretet és a befogadás eszméjét valósítja meg. Mi magyarok, csak a szeretet segítségével állíthatjuk helyre megrontott világunkat, megrontott magyarságunkat."
dr. Papp Lajos professzor

"A nemzet a közös nyelven, közös műveltséggel, közös hittel a jövőre szövetséget alkotott emberek közössége. A szövetségkötés lényege, hogy egész életidőnkben arra kell törekednünk, hogy elsajátítsuk az elődeink által összegyűjtött tudást. Ezt a tudáskincset a mi sorsunk tapasztalataival gyarapítsuk és mindent megtegyünk azért, hogy a megszerzett tudástartalomnál, a kivívott szabadságfoknál utódaink kevesebbet ne kaphassanak. A Történeti Alkotmány és a Szent Korona Eszme a fejlődő és gyarapodó nemzettestnek a Teremtés megismeréséből levont tapasztalatainak az összegzése. Megtestesíti elődeink küzdelmeit, alkotásvágyát,jövőbe vetett hitét, szabadságkeresését, az emberi együttműködésben szerzett tapasztalatait, testi, lelki, szellemi fejlődésének eredményeit.Számomra a Történeti Alkotmány és a Szent Korona eszmeisége, a hozzájuk való ragaszkodásom és kötődésem azt jelenti, hogy nem hagyom elveszni egyetlen előttem és utánam élt magyar ember életét sem. A jogfolytonosság egészséges kapcsolódási pont múlt, jelen és jövő között. A magyar néplélek nekem azt mondja, hogy egyetlen elődöm sem halt meg, hanem itt él a lelkemben és ezen a helyen értekezik az engem követő nemzedékekkel."
Vukics Ferenc

"Szeretem a Magyar Népet, hiszem, hogy a Jó Isten figyel reánk, ki értünk mindent megtesz, de helyettünk semmit!
Hittel sokat kell dolgoznunk és jön a feltámadás."
Bethlen Farkas

"A múltat nem lehet végképp eltörölni. Mára az eleink által oly tökéletesnek megalkotott és az évszázadok során oly biztos önvédő pajzsnak bizonyult nemes közmegegyezés: a Szent Korona és a Szent Korona Tan maradt az egyetlen bevált törvény, az egyetlen átölelő jogi erő, amely képes ezt a magárahagyott, de nem magányos népet, nemzetet és kultúrát szimbolikusan és ténylegesen, sajátos otthonosságában megtartani. Ez maradt nekünk, ha méltó keretek között sikeresen akarjuk magasztosságában és egyetemes jóhiszemüségében tovább éltetni - megőrizni létét, szellemét és egységét. A világ jelen változása is ezt követeli.
A Szent Korona jogfolytonosságának helyreállítása ezért nélkülözhetetlen és szükségszerű. Ez életrevalóságunk parancsa. Ennek elmulasztása most, emberi butaság lenne, e régen várt történelmi esély eljátszása pedig közösségi gyöngeség és felelőtlenség."
Szabados György

Az élet igazságai - Bill Gates

Bill Gates 11 igazsága, amelyet iskolákban mondott el az életről...

1. Az élet igazságtalan, hozzá kell szoknod!

2. Az iskoládban lehet, hogy nincsenek nyertesek és vesztesek, és megbukni is nehéz, hiszen újra próbálkozhatsz. Ez nem a valóság, nem ebben fogsz élni.

3. Nem fogsz azonnal 60.000 dollárt keresni az iskola után. Nem leszel igazgatóhelyettes szolgálati kocsival és szolgálati mobillal addig, amíg te magad meg nem tudod megkeresni a rávalót.

4. A környezeted nem fog gondoskodni az önbecsülésedről. A környezeted arra számít, hogy előbb Te viszel véghez valamit, ami miatt jól érzed magad.

5. Gyorsétteremben vagy kifőzdében dolgozni nem rangon aluli dolog. Régen ezt nagyszüleink lehetőségnek tekintették.

6. Ha azt hiszed, hogy az iskola szigorú, csak várj, majd meglátod, milyen szigorú lesz a munkahelyed.

7. Ha elrontottál valamit, az nem a környezeted hibája, tehát ne nyavalyogj, inkább tanulj belőle!

8. A szüleid régen nem voltak unalmasak. Az tette őket azzá, hogy fizetik a számláidat, tisztítják a ruháidat és hallgatják, hogy te milyen szupernek érzed magad. Tehát mielőtt a szüleid szeretnéd eltávolítani a környezetedből, először a saját portádon tegyél rendet!

9. Az életben nincsenek tanévek, és nem kapsz több hónapos szünetet. Nem kapsz segítséget a munkáltatódtól, hogy megtaláld önmagad. Ezt szabadidődben kell majd megtenned.

10. A filmek nem a valóságot mutatják. Valójában az emberek nem a kávézóban ülnek, hanem dolgoznak.

11. Legyél kedves az ellenségeiddel is. Jó esélyed van rá, hogy egyszer még valamelyik a főnököd lesz, vagy találkozol vele az életben.

A makói gázmező

A makói gázmező gazdaggá tehetné Magyarországot?
(2009.09.27)

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt, a magyar életszínvonalat körülbelül az osztrák emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá. Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt. A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát. Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani. Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem teljes egészében a másé lesz. Nem kell, hogy így legyen! A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállam volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szembenálló erői. Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század. A Gyurcsány-kormány máig hallgat a szerződés tartalmáról. 
Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni. Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető. A magyar nagytőkének sem állhat érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról. Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek.
-----
Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak. A Kárpát-medence titkolt, privatizált gázmezői földtörténeti korok szerint Európa legnagyobb földgáz lelőhelye. A hajdúszoboszlói földgáz „940-1000 m mélységben elhelyezkedő, 44 m átlagos etázs magasságú, 5 Mrd köbméteres földtani készletű, egyik legnagyobb alsó-pannon homokkő tároló eredeti készletének kitermelése még 1962-ben megkezdődött”. „A III. ütem tervezésekor az volt a kiindulási kritérium, hogy a bővítés még a mobil gáz 70%-ának kitermelése esetén is tegye alkalmassá a tároló rendszereit a csaknem 20 millió köbméter/napos csúcskapacitási igény kielégítésére.” „Zsanán 2,5 millió köbméterrel nő a napi kitárolási kapacitás, amely két olyan nagyváros, mint Pécs és Debrecen háztartásainak ellátásához elegendő egy hideg téli napon.” „A remények szerint a makói árok legalább 100 évre biztosíthatja. Magyarország földgáz-szükségletét.” „Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert. Hódmezővásárhelyen érték el egy fúrás során.” „Magyarországi földgázleletről tett bejelentést a Londoni Értéktőzsdén az Ascent Resources. A brit feltáró és kitermelő cég részvényei a hírre 16 százalékkal drágultak. A cég közleménye szerint egy Penészlek melletti próbafúrásuk járt eredménnyel.” Mert ne higgye senki sem, hogy a Makó-Árok az egyedüli gázlelőhely. Magyarországon. Suttognak még bihari, zalai, somogyi, bácsi mezőkről is, bár ha ezeket összekötjük, egyetlen összefüggő gigászi gázmedence adódik, amelynek értéke világszinten is felbecsülhetetlen. A Falcon nemrégiben azt közölte honlapján, hogy a külföldi kutatások nyomán eddig feltárt hazai földgázvagyon olyan nagy, hogy abból bőven ki lehetne elégíteni az ország egész éves fogyasztását, és még exportra is futná belőle.
-----
Magyarországon jelenleg 11 cég 210 engedély alapján kutathat szénhidrogén-lelőhelyek után. Csak a Mol Nyrt. több mint száz helyen kapott erre lehetőséget szerte az országban. Magyarország gázfogyasztása egyébként 70-90 millió köbméter egy átlagos téli napon, ebből 40 millió köbmétert fedez az import - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter. Zsuga János hozzátette: az ország napi gázszükséglete 44-46 millió köbméter, a földalatti tározókból pedig naponta akár 51 millió köbméter földgázt is ki tudnak nyerni. Oroszországból viszont nagyjából mindig ugyanannyi gáz jön, ezért a Mol nyáron feltölti, télen pedig fokozatosan leszívja a tartalékokat. Soha nem látott, 102 mrd Ft-os negyedéves profitot érhetett el a MOL az elemzők szerint.

A nagyalföldi artézi fúrásokból a vízzel együtt számos helyen némi földgáz is áramlott a felszínre. A falusi kutak körül esténként vízért gyülekező fiatalok gyakran bámulták a lángra gyújtott gáz játékosan táncoló lidércfényét, amíg egy erősebb fuvallat ki nem oltotta a kékes-vörhenyes lángocskákat. Megjegyzés: Már 500 méter mélységben 35 Celsius fokos meleg vízre bukkannak gyakorlatilag minden fúrásnál - ennek köszönhető hazánk rendkívül gazdag termálvíz-készlete. (Távfűtés)

Megoldás a gázproblémára? Makó 100 évre fedezné a hazai igényeket!

A várakozások szerint év végén indulhat meg Makó környékén a földgáz kitermelése, a föld mélyében rejtőző 1.500 milliárd köbméter gáz 100 évre fedezné a hazai igényeket. A feltárást végző kanadai cég továbbra is partnert keres a vállalkozáshoz. A gázmező nagyságát 600, később 1500 milliárd köbméterre becsülték a szakértők. Figyelembe véve, hogy hazánk nagyjából 14-15 milliárd köbméter földgázt használ fel évente, a készlet akár 100 évre is fedezné a hazai igényeket. A földgázkincs elhelyezkedése azonban jelentősen különbözik a korábbi, illetve a jelenlegi kitermelési helyekétől. Általában ugyanis 2 ezer méter mélyről hozzák fel hazánkban a földgázt, Makó térségében viszont a legmélyebb fúrás a 6 ezer métert is túlhaladta. Azon múlik az iparszerű kitermelés beindítása, hogy mikor lesz sikeres az úgynevezett rétegserkentés, a gázt rejtő réteg hidraulikus repesztése és kitámasztása. A kutatást-kitermelést végző kanadai székhelyű Falcon cég partnereket is keres a magyarországi kitermeléshez, akik között a Mol csakúgy szóba jött korábban, mint a legnagyobbak között számon tartott ExxonMobil. 
Forrás: http://www.hirturmix.hu/
______________
Linkajánló:
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/vilaghirt_hozott_a_gaz_makonak/2063212/
http://index.hu/gazdasag/magyar/gaz070524/

Assisi Szent Ferenc imája

Uram, adj türelmet,

Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,

Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,

Amit lehet, és adj bölcsességet,

Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Uram, tégy engem békéd eszközévé, 

hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, 

hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, 

hogy összekössek, ahol széthúzás van, 

hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, 

hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, 

hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. 

Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem, 

nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, 

nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, 

nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. 

Assisi Szent Ferenc bazilika

Mert aki így ad, az kapni fog, 

aki elveszíti magát, az talál, 

aki megbocsát, annak megbocsátanak, 

aki meghal, az fölébred az örök életre.

Amen.

Csalán - a csípős csodanövény

Kora tavasszal a legelső vadon termő, zsenge zöldek, illetve gyógynövények egyike a nagy csalán, melyet tavaszköszöntő túráink során érdemes gyűjteni.

A csalánról köztudott, hogy csíp, ezért érdemes gumikesztyűben szedni, hogy elkerüljük az egyébként reuma-ellenes, jótékony csípéseket. Bátrabbak megpróbálhatják kesztyű nélkül is. Ilyenkor nyúljunk óvatosan a csalán töve felé, és ujjainkat a száron felfelé csúsztatva fejtsük ki a szakítóerőt. Ebben az esetben a csalánszőrök nem tudnak megcsípni. A leveleket ugyanezzel a módszerrel távolíthatjuk el a szárról, vagy egy olló segítségével.

Élettani hatásai

A csalán rendkívül gazdag jótékony hatóanyagokban, így megtalálható benne A-, B-, C-, K-, U-, P- vitaminok, vas, szelén, kalcium, klorofill, a csípősséget okozó hangyasav, továbbá különböző flavonoidok és egyéb fitokemikáliák, melyek az alábbi szervrendszerekre vannak jótékony hatással:

- szív és keringési rendszer: vértisztító hatású; oldja az érfalakra rakódott zsírréteget, így a krónikus magas vérnyomást is csökkenti. Gátolja az erekben a vérrögök képződését, tisztítja a szív koszorúereit, és a hajszálereket, erősíti az érfalak izomzatát. Elősegíti a vérképződést, vastartalma miatt vérszegénység esetén is hatásos. Fájó, vénás végtagok esetén a csalánteával történő borogatás enyhülést eredményez.

- kiválasztó rendszer: átmossa az egész húgyúti rendszert, távozásra készteti a vese- és hólyaghomokot, a kisebb köveket. A csalán a köszvény egyik legbiztosabb ellenszere, mind belsőleg, mind külsőleg egyszerre alkalmazva.

- emésztőrendszer: elősegíti a máj természetes méregtelenítő funkcióit, hatására a májba friss vér áramlik. A növény képes a májban és a lépben felhalmozódott toxikus anyagokat kioldani és eltávolítani. Teája gyomor- és bélhurut ellen is hatásos. Gyulladáscsökkentő hatása miatt segítséget nyújthat a vastagbél gyulladásos betegségeinél, illetve székrekedés esetén.

- női- és férfi ivarszervek: nőknél javítja a kismedence vérellátását, a méh izomzatának anyagcseréjét, vérkeringését, sőt, kisebb ciszták feloldását is elvégzi. Férfiak esetében javítja a barlangos test vérellátását, ezáltal emeli a libidót és a merevedési képességet. Mindkét nem esetében a csalán emeli az ivarsejtek termékenyítő képességét, és nem utolsósorban növeli a nemi vágyat.

Receptek csalánból

Csalántea (levélből)

Maréknyi zsenge vagy két evőkanál szárított csalánlevelet leforrázunk (nem főzzük), lefedjük, 2 percig állni hagyjuk, leszűrjük és elkortyolgatjuk. 2-3 csészével fogyaszthatunk belőle naponta, de kúraszerűen akár 1-1, 5 liter tea fogyasztása javallott, több részletben fogyasztva. A teát nem csak belsőleg, hanem külsőleg is használhatjuk: borogatásra, ülőfürdőhöz.

Csalános zöld turmix

Hozzávalók: 1 maréknyi zsenge csalánlevél, 1 evőkanál citromlé, 4 db édes, sárga alma (pl. golden).

Az almát felkockázzuk vagy lereszeljük, turmixgépbe tesszük, és felöntjük annyi vízzel, hogy simára turmixolhassuk. Ezután dobjuk utána a csalánt, mellyel ismét simává turmixoljuk. Kevés citromlevet ízlés szerint tehetünk hozzá. A többi zöld turmixszal ellentétben kissé szürkés színe lesz, de nagyon ízletes és vitamindús kora tavaszi frissítő.

Csalánfasírt

Hozzávalók: 20 dkg zsenge csalánlevél, 10 dkg vöröshagyma, apróra vágva, pár gerezd zúzott fokhagyma, fűszerek: pirospaprika, őrölt köménymag, majoránna és szegfűbors, só ízlés szerint, 2 evőkanál olaj, 20 dkg finom (apró szemű), zabpehely, 1 evőkanál őrölt lenmag.
A csalánt nagyon apróra vágjuk, vagy présgépen/húsdarálón ledaráljuk. A hagymákat kevés vízen megpároljuk. A fűszereket az olajban feloldjuk, és hozzáadjuk a hagymás alaphoz. A zabpelyhet, a darált csalánt és a lenmagot is hozzáadjuk a keverékhez, és alaposan összedolgozzuk. Ha túl morzsalékos lenne, kevés vizet adhatunk még hozzá. Vizes kézzel kerek kis pogácsákat formázunk belőle, és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezve, 160°C-os sütőben fél óra alatt megsütjük. Az első húsz perc után fordítsuk meg a fasírtokat, hogy mindkét oldala megpiruljon.

forrás: hazipatika.com

Virtuális séta Londonban

London olyan hatalmas és megannyi érdekes látnivalót kínál, hogy lehetetlen egyetlen út során mindent megnézni és igazán megismerni a várost.

Amit mindenképpen látnod kell: - Ha csak egy rövid hétvégét, vagy üzleti utad délutánját tudod városnézésre szánni, akkor ezeket próbáld programodba sűríteni.

City Cruises Thames River Cruise sétahajóival a Temzén
A temzei sétahajózás kétségtelenül az egyik legpihentetőbb módja, hogy London nevezetességeinek nagy részét a sétahajók nyitott fedélzetéről vagy - rossz idő esetén - a panorámaablakok mögül megcsodáld.
Ha a Big Ben árnyékában, a Westminster Apátságtól néhány lépésre levő Westminster-mólónál szállsz hajóra, a folyó túloldalán láthatod a County Hall épületét, mely jelenleg a London Aquariumnak ad otthont, és kicsit arrébb a Millennium Kereket, vagy ahogy inkább ismert, a London Eye-t.
Áthaladva a Hungerford gyalogos hidak és a Charing Cross vasúti híd alatt, feltűnik a déli parton a Royal Festival Hall és az OXO Torony, az északi oldalon pedig először a Kleopátra tűjeként emlegetett obeliszk, majd – a Waterloo-híd és a Blackfriars-hidak között – a Somerset House és London pénzügyi központja, a City.
A lenyűgöző vonalú Millenniumi Gyalogoshídnál észak felé pillantva a Szent Pál Székesegyházat, míg délre a Tate Modern Múzeum meghökkentő épületét és a Wannamaker által újjáálmodott Shakespeare Globe Színházat láthatod. A déli partnak a Southwark-híd környéki része a történelmi Southwark, amely folyóparti pubjairól és a harmadik legnagyobb londoni székesegyházról híres.

A London Hídon túl az egyik parton felbukkan a Tower és a Tower-híd világhírű sziluettje, míg a másikon a HMS Belfast nyugdíjas csatahajót csodálhatod meg.

Lejjebb a Temzén a dokkok világa következik: északon a történelmi Wapping és Limehouse, délen a Bermondsey és Rotherhithe. A dokkok nagy része az elmúlt évtizedekben eltűnt, míg a megmaradtak a yachtok és hétvégi hajósok világává vált. De betérhetsz itt olyan híres pubokba is, mint a Mayflower, az Angel és a Grapes.
Amint elérjük a Canary Wharf-ot, a Docklands új kereskedelmi arca tárul elénk: új épületek, mely a kereskedelem és a szórakoztatás céljait szolgálják.
Aztán a történelmi Greenwich következik, ahol olyan nevezetességekbe látogathatsz el, mint a Nemzeti Tengerészeti Múzeum, a híresen gyors klipper, a Cutty Sark (illetve jelenleg csupán annak helye...), a Régi Királyi Obszervatórium, a Királynő Háza, a Legyező Múzeum és még sorolhatnánk.

LÁTNIVALÓK:
Trafalgar Square (Trafalgar tér)
Talán a világ egyik legismertebb, állandóan nyüzsgő tere, amely a londoniak számára mindennapi találkozó hely, helyet ad sok jeles nap (Karácsony, Újév) és győztes sportesemény ünneplésének, valamint számtalan politikai rendezvénynek is.
A teret uralja a középen álló Nelson oszlop, valamint a két szökőkút. A teret északról a Nemzeti Képtár lépcsősor övezte terasza zárja, amióta 2003-ban a tér északi végét és környékének forgalmát újratervezték.

Keleti oldalán áll a St Martin's-in-the-Fields templom, a South Africa House, nyugatról a Canada House határolja. A City felöl a Strand, délről a Whitehall fut a térbe, délnyugat felöl az Admiralitás boltívén keresztül csatlakozik a Mall.A minden nap működő két szökőkút 1845-től kellemes színfoltja a térnek, bár a sellők, delfinek és tritonok csak később kerültek helyükre.

Tower Bridge (Tower-híd)
A képeslapokról jól ismert híd, mely London egyik jelképe, nem is olyan öreg, mint gondolnánk: 1886-94 között épült. Történetéről tudni kell, hogy felépüléséig a London Bridge-től csupán nyugatra álltak hidak, attól keletre nem. A XIX. század elején London keleti része azonban olyan forgalmas lett, hogy tarthatatlanná vált, hogy a gyalogosok, járművek csak több órás késedelemmel jussanak át egyik partról a másikra.

A londoni városi tanács 1876-ban pályázatot írt ki egy olyan híd terveinek elkészítésére, melynek felépítése nem akadályozná a folyami forgalmat. A pályázatra 50 pályamű érkezett, közötte 1884 októberében a városi építész, Horace Jones és társa, John Wolfe Barry győztes pályázata.Nyolc év, öt fővállalkozó és 432 építőmunkás kellett ahhoz, hogy a híd felépüljön.
A folyómederbe ágyazott két pillér viseli a híd 11 000 tonnás acélvázát, melyre portlandi kőből és granitból épült a híd „ruhája". Két tornya a középkor szokásai szerint házakkal beépített hidakat idéz, vörösesbarna kőtömegükön a fehér ablakkeretek, erkélyek, tornyocskák gótikus jelleget kölcsönöznek a hídnak.
A híd tulajdonképpen kettős híd: az alsó híd felnyitható, alatta tengerjáró hajók is elférnek. Eközben a gyalogosok a 43 méter magas felső hídsoron is közlekedhetnek. 1894-ben a Tower-híd volt a legnagyobb felnyitható híd a világon.

Akkor még gőzgépek termelték az emeléshez szükséges energiát, melyet hat masszív hidraulikus akkumulátorban tároltak, hogy a kellő pillanatban rendelkezésre álljon. Bonyolultsága ellenére a híd 86 fokos szögben történő felnyitásához csupán egyetlen percre volt szükség!Bár a mai napon hidraulikusan emelkedik a híd, 1976 óta már nem gőzgépek, hanem olaj és elektromosság adnak ehhez energiát.
A Tower-híd két gótikus kőtornyában kiállítás mutatja be a híd történetét, ahol megtekinthetőek az eredeti gőzgépek és akkumulátorok is, kilátójából pedig csodálatos panoráma nyílik a városra. A kiállítás készítői arra is gondoltak, hogy a kilátóban speciális üvegfal tegye lehetővé a tükröződésmentes fényképfelvételek készítését.

TIPP: - Mivel a híd felnyitása emlékezetes látvány, látogatásunkat célszerű lehet ehhez igazítani. A www.towerbridge.org.uk oldalon találod azt az „órarendet", amelyből kiolvasható, hogy mely nap, pontosan mikor, milyen hajó kedvéért kerül a híd felnyitásra.

Westminster Abbey (Westminster-apátság)

A Westminster-apátság különleges helyet foglal el a brit történelemben, hiszen amellett, hogy középkori építészeti szempontból egyedülálló mestermű, számolatlanul állít emléket a nemzet nagyjainak.

Az apátság Nagy-Britannia uralkodóinak koronázó temploma és számos királyi esemény színhelye. Ezen a helyen koronázták angol királlyá Hódító Vilmost 1066-ban és azóta valamennyi uralkodót, legutóbb 1953. június 2-án II. Erzsébetet.
Hitvalló Edward kápolnájában (Edward the Confessor's Chapel) található az ősi koronázó trónszék, amely I. Edward rendeletére 1300 táján készült el. Valamennyi angol királyt egyben Skócia királyává is koronázzák ezen a négy oroszlán hátán álló tölgyfa széken.
Az apátsági templom az uralkodók tradícionális temetkezési helye, itt nyugszik többek között I. Erzsébet, Hitvalló Edward, V. Henrik és VII. Henrik. Az apátság különleges síremlék-gyűjteménnyel bír, hiszen több, mint háromezer embert temettek el itt, köztük államférfiakat, tudósokat (Darwin, Livingstone, Newton), költőket (Tennyson, Dickens, Kipling) és zeneszerzőket (Händel).
A főhajó nyugati végében nyugszik az Ismeretlen Katona, akinek a testét Franciaországból hozták haza és 1920. november 11-én temették ide.
A Szt.György-kápolnában (St.George's Chapel) látható az I. világháborúban elesett egymillió brit katona emlékkápolnája. Itt találhatóak továbbá azok az albumok, amelyekben a II. világháború polgári áldozatainak nevei olvashatóak.

A Lady-kápolnát (Lady Chapel) VII. Henrik építtette az 1500-as évek elején. Leglátványosabb részei a legyezőboltos mennyezete, illetve a gazdagon faragott tölgyfa széksorok. A széksorok első sorában a Bath lovagrend lovagjai foglaltak helyet, a széktámlán a lovagok bronzcímerei láthatóak. Az oldalkápolnában áll a Királyi Légierő Kápolnája (Royal Air Force Chapel), amely a II. világháborúban elesett katonák emlékét őrzi.

Clock tower - Big Ben (Óratorony)
A 96 méter magas Óratorony (Clock Tower) a Parlament legismertebb épülete és mára London jelképévé vált. A torony a Parlament észak-keleti oldalán, a Bridge Street felőli oldalon található.
A Big Ben nem a toronynak vagy az óráknak a neve, hanem a több, mint 13,5 tonnás harangé (eredeti nevén Great Bell), amely az órákat üti.
Az óratorony – Charles Barry tervei alapján – az után épült, hogy a régi Houses of Parliament épülete lángok martaléka lett 1834-ben.
A harangot Sir Benjamin Hall, az 1857-ben befejezett újjáépítési munkák főfelügyelője után kezdték Big Bennek nevezni.
Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: az átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kg súlyú.

Az óramű mind a mai napig mechanikus, így működtetése a heti három felhúzáson kívül, rendszeres olajozást igényel.A torony harangjátéka világszerte ismert és 1923 óta naponta elhangzik a BBC rádión.

London Eye (Millenniumi Kerék)

A British Airways London Eye, azaz a Millenniumi Kerék, a Temze keleti partján, a Westminster és a Hungerford hídak között található. 135 méteres magasságával 2006. májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Tiszta időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről.

A London Eye David Marks, Julia Barfield, Malcolm Cook, Mark Sparrowhawk, Steven Chilton és Nic Bailey építészek tervei alapján készült.Az óriáskerék külső széléhez rögzített 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört. A kerék elég lassan forog ahhoz, hogy az emberek be- és ki tudjanak szállni, sőt még arra is jut idő, hogy a biztonsági emberek a kiszállók után ellenőrizzék, semmi gyanús csomag sem maradt a kabinban.
A kereket darabokban, a Temzén szállították felállításának helyére, majd összeszerelése után daruval - több órás munkával - emelték az 1700 tonnás monstrumot függőleges pozícióba.

A kereket Tony Blair miniszterelnök adta át 1999. december 31-én, de sajnálatos technikai problémák miatt ténylegesen csak 2000. márciusától látogatható. Az óriáskereket a The Tussauds Groups üzemelteti, és a British Airways szponzorálja. A kerék olyan sikeres, hogy annak ellenére, hogy eredetileg csak öt évre kapott működési engedélyt, később meghagyták állandó turista látványosságnak.

Buckingham Palace (Buckingham Palota)

A Buckingham Palace 1837. óta az angol királyi rezidencia. A palota – bár a Királyi Gyűjtemény páratlan darabjaival van berendezve, illetve díszítve, nem művészeti galéria vagy múzeum, hanem egyike a világ jelenleg is aktívan működő királyi udvarainak. Évente 50.000 hivatalos vendég fordul meg itt a különböző fogadásokon, ebédeken, illetve a Királyi Kerti Partin.
A klasszicista stílusú, kétemeletes palotát – melyben 775 szoba található – széles, kikövezett udvar választja el a kovácsoltvas kerítéstől, melynek oszlopfőin a Királynő Bestiái, vagyis a királyi családba beolvadt nemzetségek és az meghódított területek címerállatai láthatóak.
Előtte zajlik délelőttönként a palotaőrség őrségváltási ceremóniája, amely a londoni látogatások kihagyhatatlan látnivalói közé tartozik.

Napjainkban a dísz szobákat (State Rooms) a királynő és a királyi család tagjai használják, itt fogadják állami vendégeiket hivatalos látogatásuk alkalmával. Augusztus és szeptember hónapokban – amíg a királynő éves látogatásán Skóciában tartózkodik – a palota 19 dísz szobáját megnyitják a nagyközönség előtt.A dísz szobák a Royal Collection legszebb kincseivel, angol és francia bútorokkal, Sevres-i porcelánnal vannak berendezve, a falakat Rembrandt, Rubens, Poussin and Canaletto festményei díszítik.
A dísz szobák közül megtekinthető az díszebédlő (State Dining Room), a kék terem (Blue Drawing Room), amelyben Viktória királynő koronázása előtt 1838. májusában az első bált tartották, és a zeneterem (Music Room vagy Bow Drawing Room) is, ahol a canterbury érsek eddig négy királyi csecsemőt keresztelt meg.

Kizárólag 2008. év folyamán a látogatók megtekinthették a palota Báltermét, ahogy azt egy hivatalos fogadás alkalmával feldíszítik. A külföldi államfők fogadása során, az itt tartott első vacsorán megjelenik a királynő és a királyi család más tagjai is. A királynő eddig 94 protokolláris fogadást adott, melyeken körülbelül 150 vendég szokott részt venni. Az ilyen alkalmakra hagyományosan használt patkó formájú asztalt azzal a híres étkészlettel (Grand Service) terítik, melyet először III. György 1811-es születésnapján használtak.A Bálterem 36.6 méter hosszú, 18 méter széles és 13.5 méter magas. 1856-ban a Krími háború végének megünneplésekor használták először.
A séta a mintegy harminc madárfajnak és 350 vadvirágnak otthont adó palotakert déli részében ér véget, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a palota nyugati frontjára és híres tavára.

St. Paul's Cathedral (Szent Pál székesegyház)
A St Paul's Cathedral Európa ötödik legnagyobb temploma, mely némileg a római Szt. Péter-székesegyházra emlékeztet. Helyén már évszázadokkal a Wren-féle újjáépítése előtt is katedrális állt.
A középkori székesegyházról II. Károly udvari festője, a cseh Wenceslaus Hollar készített aprólékos rézkarcot. A székesegyháznak a korabeli Európában – a milánói és a sevillai dóm kivételével – nem akadt párja. Ez a székesegyház ugyanakkor a Nagy tűzvész során teljesen megsemmisült.

A székesegyház újjáépítésére Sir Christopher Wren irányítása alatt 1675 és 1710 között került sor. Jelenleg a székesegyház teljes felújítása folyik felépítésének 300. évfordulója alkalmából.
A székesegyház alapja latin kereszt. A Ludgate Hill felőli főbejárata elsősorban hatalmas arányaival, megnyugtató tagoltságával hat ránk. A lépcsősor felett kettesével álló korinthoszi oszlopok tartják a timpanont, melynek domborműve Szt. Pál megtérését ábrázolja – azt a pillanatot, amikor Saulusból Paulus lett.
A székesegyház északi harangtornyában 1878. óta tizenkét harangból álló harangjáték-szerkezet található, míg a déli, toronyórával díszített harangtoronyban az 1882-ben öntött, 360 mázsás „Great Paul” (Nagy Pál) harangzúg.
A székesegyház kupolájának átmérője 31 méter, 11 méterrel kevesebb, mint a Szt. Péter-székesegyházé. A kupola 30 méter magasan húzódó, belső körfolyosója az ún. Suttogó-folyosó (Whispering Gallery), mely arra utal, hogy a kupola alatt a korlát egyik felén elsuttogott szó a túloldalon is tisztán érthető.

TIPP: - Próbáld ki te is! Üljetek egymással szemben a kupolában körbefutó folyosón, fejedet oldalra fordítva, hajolj arcoddal a falhoz és suttogj néhány szót. A 31 méterre, veled szemben ülő is hallani fogja...

530 lépcső vezet fel a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery), ahonnan lélegzetelállító londoni panoráma tárul elénk.A székesegyház első orgonáját még 1695-ben a híres angol orgonakészítő mester, „Father Smith” (eredeti, német nevén: Bernhard Schmitz) építette. Rendszeresen játszott rajta Handel is: 1759. április 6-án – 8 nappal halála előtt – még eljátszotta itt a Messiást. A jelenlegi orgona 1870-ben épült, Henry Willis műhelyében, de néhány sípja még a Smith atya orgonájából való.
A déli kórusfolyosó oldalán figyelemre méltó a költő, John Donne fehér márványszobra, mely a székesegyház egyetlen olyan műemléke, amely túlélte az 1666-os Nagy tűzvészt.

A déli kereszthajóból lépcsőn jutunk le az egész épület alatt végighúzódó, és így Európa legnagyobb kriptájába. A kriptában – számos államférfi szarkofágja mellett – megtaláljuk Wellington márványkoporsóját, Nelson fekete márvány szarkofágját, a festő William Turner, a hídépítő John Rennie, vagy a penicillint feltaláló Alexander Fleming sírköveit. A kripta déli oldalhajójában egy sima fekete márványlapon a székesegyház építőjének, Wrennek neve olvasható, fölötte a latin felirattal: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”...

Tower of London
London egyik jelképe és az egyik leginkább látogatott turista-attrakciója a londoni Tower középkori épületegyüttese a Temze partján. A folyótól a Towert a Tower Wharf nevű, ingyenesen látogatható sétány választja el. Innen csodálatos kilátás nyílik a Temzére, a Tower Bridge-re, a túlparti városházára és a HMS Belfast nevű múzeumhajóra egyaránt.

A Tower az évszázadok során a legkülönbözőbb célokra szolgált: volt királyi palota és várkastély, kincstár és börtön, állatkert és csillagvizsgáló. Ugyan I. Jakab uralkodásától kezdve falai között nem lakott uralkodó, de a britek által oly annyira kedvelt hagyományok egyike értelmében a koronázása előtti éjszakát az uralkodónak a Towerben kell töltenie. Jelenleg a Tower a világ egyik legnagyobb turista attrakciója, a Világörökség része, melyet évente több, mint kétmillió ember látogat meg. Itt őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt.

A szomszédos híd ugyan szintén a Tower nevet viseli, de korban jóval később, 1894-ben épült, és a nevén kívül semmilyen kapcsolatban nem áll az erőddel.

- A White Tower a Tower legrégibb épülete, melyet még 1078-ban kezdett építtetni Hódító Vilmos. Az építkezés megszervezésével megbízott rochesteri püspök, Gundulph Franciországból hozatott az építkezéshez köveket.

A fegyvergyűjtemény alapját VIII. Henrik vetette meg, utódai gazdagították, így érdekes keresztmetszetét adja az európai fegyverzet fejlődésének a középkortól az első világháborúig.
- Középkori-palota: A 2006-ban felújított kiállítás bemutatja, hogyan nézett ki a középkori királyi udvar III. Henrik és I. Edward korában. Berendezett szobákban korabeli székeket, ládákat, ágyat, kézi szövésű függönyöket és fali szőnyegeket láthatunk. Ezen felül illat és hangeffektusok segítenek felidézni a középkori hangulatot.

A háromemeletes tornyot III. Henrik építette börtön céljára, nevét is egyik első foglyáról, az 1397-ben bebörtönzött Thomas Beauchamp-ról kapta. A kőfalakon, üveg alatt láthatjuk a foglyok fal-iratait, rajzait. Így pl. Guildford Dudley-ét, aki egyetlen szót vésett a falra: „IANE". Jane nem volt más, mint felesége, Jane Grey, a szerencsétlen sorsú, a Towerben kivégzett királynő. De láthatjuk az 1941. május 14-től 20-ig itt raboskodó Rudolf Hess falba karcolt autogramját is.
- Árulók kapuja (Traitors' Gate): vízi úton, e kapun át szállították az árulókat (pl. Thomas More-t, Thomas Cromwell-t, I. Erzsébetet) a Towerbe. 

Houses of Parliament (Parlament - Westminster-Palota)

A Westminster-palota - vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament - eredetileg királyi rezidenciaként működött, majd egy tűzesetet követően 1512-ben vált a Parlament színterévé. A brit parlament két házra oszlik: a főrendek alkotta Felsőházra (House of Lords), valamint a megválasztott képviselőkből álló Alsóházra (House of Commons). Az Alsóház tagjai képviselik a különböző politikai pártokat és belőlük áll össze az Egyesült Királyság kormánya.

A Parlament épületei közül legismertebb az Óratorony (Clock Tower), azaz a Big Ben, amely mára London jelképévé vált.
A Parlament túloldalán találjuk a közönség és látogatók számára fenntartott bejáratot (Public Entrance), valamint a királyi bejáratot (Sovereign's Entrance). Ez utóbbit kizárólag az uralkodó részére tartják fenn: az uralkodó ezen keresztül lép be a Parlament épületébe az ülésszak megnyitására.
A Felsőház a palota leggazdagabban díszített termében ülésezik, melyben az uralkodó szín a vörös. Itt találjuk a királynő aranyozott trónját is. Az uralkodó ezen a trónszéken ülve mond beszédet a Parlament megnyitásakor.
Az Alsóház terme szolidabban kivitelezett, mint a felsőházi tanácsterem és az uralkodó színe a zöld. A kormánypártiak a bal, míg az ellenzékiek a jobb oldalon foglalnak helyet. A Házelnök felmagasított széke középen áll, a két oldal között.

A nyári időszakban, amikor a Házak nem üléseznek (rendszerint augusztustól szeptember végéig) a Parlament látogatható a turisták számára is.

Madame Tussauds (Madame Tussaud Panoptikuma)

Madame Tussaud Panoptikuma hosszú és kalandos történettel dicsekedhet azóta, hogy a híres viaszbábuk sok évi vándorlás után „letelepedtek” 1835-ben Londonban, és Madame Tussaud a Baker Streeten megnyitotta első állandó kiállítását. A gyűjtemény 1884-ben költözött jelenlegi helyére, a Marylebone Roadra, és megbecsültségét mutatja, hogy mára az Angol Örökség részévé nyilvánították.

Az elmúlt évtizedek (századok?) hírességei mind felsorakoznak itt, legyenek akár királyok, politikusok, sportolók, művészek vagy hírhedt bűnözők. És megcsodálhatod az épp aktuális sztárokat is, hiszen úgy tartják, nem is világsztár az, akiről még nem készült viaszbábu. Mme Tussaud pedig lépést tart a sztárvilág változásaival. Van már viaszmása a Harry Potterként megismert Daniel Radcliffe-nek éppúgy, mint a Karib-tenger kalózainak. A viaszbábuk megdöbbentően élethűek, nem egy közülük igen tetemes anyagi ráfordítás árán születhetett meg.

A kiállítás „tematikus”: külön teremben csodálhatjuk meg Hollywood és Bollywood sztárjait, így pl. Brad Pitt, Johnny Depp és Julia Roberts, illetve az indiai filmcsillagok, Shahrukh Khan és Aishwarya Rai szobrait; az interaktív sport zónában láthatjuk David Beckham, Lewis Hamilton és Cristiano Ronaldo mását.

A kultúr zónában neves tudósok, művészek viaszszobrai állnak, mint pl. Einstein, Dickens és Picasso. A zene zónában találkozhatunk Lady Gagával és Amy Winehouse-szal, Justin Timberlake-kel, Robbie Williams-szel és Britney Spears-szel éppúgy mint a halhatatlan elődökkel Jimi Hendrix-szel, a Beatles-szel, Bob Marley-vel vagy Freddie Mercury-val.
A világ vezetőinek (World Leaders) sorában a királyi család tagjai mellett híres vagy hírhedt politikusok, államférfiak sorakoznak.
A divat világának szereplőit (pl. Kate Moss) csakúgy felfedezhetetd itt, mint filmszereplők (Ironman, Hulk, Pókember) alakját is.
A Chamber of Horrors - ahová szívbetegeknek, gyerekeknek és terhes anyáknak nem javasolt belépni - élő színészekkel és speciális effektekkel is rémísztgeti a látogatókat.
Ma már a világ több pontján is megnyitotta kapuit a Tussaud nevével fémjelzett panoptikum. A Múzeum megtalálható Hong-Kong-ban, ahol például Jackie Chan a legnagyobb attrakció, de épült panoptikum Amszterdamban, Las Vegasban, New Yorkban, Washingtonban, Berlinben, Hong Kongban, sőt Sanghajban is.

London Bridge (London híd)
A London Bridge helyén két évezred óta híd áll. A jelenlegi hidat II. Erzsébet királynő nyitotta meg 1973. március 17-én. A hídépítők célja az volt, hogy a híd hosszú életű és funkcionális legyen, így szembetűnően kevésbé díszített, mint a többi londoni híd.
Ezen a helyen először még a rómaiak építettek fa, katonai ponton hidat i.sz. 50-ben. I.sz. 55-ben cölöphíd épült itt, melyet a rómaiak barakkjai, és a helybeliek kis kereskedő telepe vett körül, London városának elődje.

Az ősi fa híd számtalanszor elpusztult: I.sz. 60-ban Boudicca királynő, 1014-ben a norvég Olaf király csapatai rombolták le, 1091-ben a híres londoni tornádónak, míg 1136-ban tűzvésznek esett áldozatul.II. Henrik 1176-es utasítására, Peter de Colechurch irányítása alatt kőhíd tervei készültek. A híd azonban csak 1209-re - Földnélküli János uralkodása idején - készült el, és állt 1831-ig.
A híd - a korabeli „divat”-nak megfelelően - leginkább utcára hasonlított: két végét erős kapuk védték, a hídon néhol 7 emeletes házak, üzletek, sőt egy Becket Tamás meggyilkolt canterbury-i érsek nevét viselő kápolna állt.
A középkori hídnak 20 kis íve volt, déli végén felvonóhíd állt, így a hidat éjszakára „bezárták". A híd gátként is funkcionált, két oldala között két méternyi különbség is lehetett. Két szélső íve alatt vízikerék dolgozott, a déli vízpumpát, az északi malmot működtetett.
A híd déli vége elhíresült, mivel ide tűzték ki a kivégzettek fejét. Az első fej William Wallace-é volt 1305-ben, de őt olyan híres kivégzettek követték mint Sir Thomas More 1535-ben, Thomas Cromwell 1540-ben. Feljegyzések szerint 1598-ban harminc levágott fej „díszítette" a hídfőt... E szörnyű szokásnak 1660-ban II. Károly vetett véget.
Ugyan 1722-re egyértelművé vált, hogy a híd túlzsúfolt, elöregedett és a folyami forgalmat is akadályozta, de a hidat végül csak 1832-ben bontották le. Egyik 650 éves fapilléréből egy ötletes halász széket faragott, mely a mai napig megtalálható a Fishmongers' Hall-ban, azaz a halkereskedők céhének csarnokában.
A régi híd helyén 1824 és 1831 között John Rennie tervei alapján, fiai (John és George Rennie) által befejezve öt ívű, 283 méter hosszú, 15 méter széles kőhíd épült. A hidat 1902 és 1904 között kiszélesítették, de rövidesen kiderült, hogy a híddal komoly problémák vannak: 3 cm-t süllyed 10 évente. 1924-ben a híd keleti vége már 3-4 hüvelykkel volt alacsonyabban a nyugati végénél.
A jelenlegi híd terveit Mott, Hay és Anderson készítette. A híd a korábbi, „Rennie-híd" helyére épült 1967-1972 között, folyamatosan bontva a régit és építve az újat. 1984-ben egy brit hadihajó, a HMS Jupiter nekiütközött a hídnak súlyosan megrongálva azt.
A híd történetét mutatja be a London Bridge Experience, mely 2008. február 22-én nyílt meg a korábbi Rennie-híd egyik ívében. 

National Gallery (Nemzeti Képtár)
London leghíresebb terén, a Trafalgaron álló művészeti galéria, mely a világ egyik leggazdagabb képtára. 2300 darabos, 1250 és 1900 közötti festménygyűjteményében megtalálhatók a legnagyobb olasz és németalföldi mesterek – pl. Botticelli, Verocchio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Rafaello, Tizian, Rembrandt, Cézanne és Van Gogh – remekművei.

A 2. világháborúban Kanadába akarták menekíteni kincseit, ezt Winston Churchill kifejezett utasítása akadályozta meg.A múzeumnak helyet adó épület 1832-38 között épült William Wilkins tervei alapján, és a londoniak büszkén hangoztatják, hogy a „National” jobb beosztású, mint a párizsi Louvre. Hosszan elnyúló, korinthoszi oszlopokkal és zöld kupolával ékesített épülete uralja a Trafalgar tér északi oldalát. Az épület külső méretei már sejtetik, mekkora gazdagság tárul elénk odabent.

Westminster Cathedral (Westminster székesegyház)
A Westminster-székesegyház – amit semmiképp ne keverjünk össze a Westminster Abbey-vel, azaz az apátsággal– az angol és walesi római katolikus közösség „anyatemploma”, Anglia és Wales legnagyobb római katolikus temploma. 1895-1903 között épült John Francis Bentley tervei alapján. Korai bizánci stílusával erősen különbözik London többi templomától.
Már a külseje is meghökkentő: a vörösesbarna téglaépületet 86 méteres, St. Edward-tornyával együtt fehér keresztcsíkozás díszíti.

A székesegyház belsejébe lépve szembetűnik, hogy belső díszítő elemként a legkülönbözőbb színű, erezetű és származási helyű – az utolsó számolás szerint 126 féle –márványt, valamint szép, ikonokra emlékeztetőmozaikokat használtak fel.A székesegyház oltára egyetlen, 24 mázsás gránittömb, mely felett nyolc, aranysárga ónixoszlopon álló, mozaikkal díszített baldachin áll. Az érseki trónszéket a római Lateráni Szt. János Bazilikában található pápai trón mintájára készítették. A székesegyház érdekessége még, hogy a márvány oszlopok gazdagon díszített, carrarai márvány oszlopfői között nem találunk két egyformát.

British Museum (Brit Múzeum)

A londoni British Museum a világ legnagyobb és egyszersmint a legrégebbi történeti múzeumainak egyike. Több mint 13 millió tárgyat őriz a Föld minden sarkából, az őskortól napjainkig. A múzeum legfőbb attrakciói (highlights) száma is 4000!!!
Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei, melyek közül a legnépszerűbb a páratlan múmiagyűjtemény.
100 millió fontos (kb. 3,8 milliárd forint) beruházásban üvegtetővel lefedett belső udvara Európa legnagyobb fedett közösségi tere, melyet 2000. december 6-án nyitott meg a királynő.

A múzeum nemcsak kiállításairól, hanem kutatómunkájáról is híres. Különösen élen jár az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatában: már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, melyben elsőként használtak a radiocarbon datálásra alkalmas készüléket.
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, mely Charles Dickens, de Karl Marx munkáinak is otthont ad.
A British Múzeum gyűjteményének elrendezése roppant ésszerű, hiszen országokként, kontinensenként van csoportosítva:
Hat különböző teremben találhatjuk meg eme régiségeket. A leghíresebbek közé tartozik a lindow-i ember, akit 1984-ben fedeztek fel egy ásatás alkalmával.
A tőzeges talaj savtartalma konzerválta és hagyta az utókorra.
- Egyiptom
Számos szobor található erről a területről. II.Ramszesz fáraó gigantikus szobra fogad minket mikor belépünk Egyiptom szépségei közé.
Itt található még a rosette-i kő is, aminek segítségével Jean-Francois Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglif írást.
- Európa
1939-ben fedezték fel angolszász királyi temetkezési kincseket, amelyek megváltoztatták az életmódról és a szertartási szokásokról eddig kialakult képet. Rengeteg ékszer, edény és harcászati eszköz tartozik a kincs közé. Számos tudományos eszközt is találhatunk itt, mint például egy időjelző órát.
- Afrika
Afrikai szobrok, kelmék és a grafikus művészek alkotásainak érdekes kollekcióját találjuk itt.
A Benini királyság híres bronzai mellett, modern afrikai metszetek, festmények és rajzok, valamint híres textília gyűjtemény látható.
- Ókori görögök és Róma
A múzeum leghíresebb kincse az Elgin márványok található itt. Az i.e.5. századi Parthenonból való domborművek egy márványfrízt alkotnak, mely egykor az athéni Akropoliszon álló Athéné-templomot díszítette.
- Ázsia
A kínai gyűjtemény jeles tagjai között szerepelnek különböző porcelánok és a Shang bronzszobrok. Buddhista templom falait díszítő faragott domborművek és japán teáscsészék is gazdagítják Ázsia történelmi kincseit.

London Pass (London kártya)
London Pass egyfajta turista bérlet London legérdekesebb nevezetességihez. 
Ismerve a londoni belépőjegy árakat, a London Pass igazán kedvezményes áron nyújt ingyenes belépést sok-sok látnivaló esetén. A kártyával 57 turista látványosságot nézhetsz meg ingyen, olyanokat mint Tower of London, Kensington palota, Windsor-i és Hampton Court kastély, Londoni Állatkert, Tower Bridge, Kew Gardens botanikuskert, a HMS Belfast hadihajó, Globe színház, Szent Pál székesegyház, de a kártya birtokában ingyen sétahajózhatsz is a Temzén.
A London Pass kártyával számtalan további kedvezményre is jogosulttá válsz (pl.: ingyenes audioguide, ingyenes belépés a fizetős kiállításokra), illetve kedvezményes szolgáltatások bárokban, éttermekben.
A kártyát megvásárolhatod tömegközlekedési opcióval is, ekkor a kártya érvényessége alatt ingyen és kötöttségek nélkül utazhatsz az egyébként meglehetősen drága londoni tömegközlekedésen, ezáltal teljesen leegyszerűsítve a zónák és jegyárak közti eligazodást!

forrás: londonkalauz.hu