 |
| Táncsics Mihály |
"Ős Hunnia! Te vagy keblem mindene! Áldjon, védjen a magyarok Istene! Dicsőségben emelkedjél egekig, s uralkodjál az időknek végéig! Érted hordom a rabságnak láncait, és szenvedem a vakságnak kínjait. Legyen díjam koldusbot és tarisznyám – békén tűröm. Csak Te légy dicső – Hazám!”
(Táncsics imája)
Én is álomvilágban élek: hol a kimondott szónak hitele, az adott szónak becsülete van. Hol nem árulnak el az ember szemébe mosolyogva álnokul, és nem szúrnak hátba orvul, amint megfordul.
Hogy is imádkozott Táncsics Mihály a börtönében, megvakulva, de tisztábban látva azoknál, akik csak bámultak, de nem láttak semmit a valóságból, mert nem akartak látni semmit, nehogy tenniük kelljen, nehogy ki kelljen állniuk, felelősséget vállalniuk. Táncsics imája így hangzik:
„Ős Hunnia! Te vagy keblem mindene!
Áldjon, védjen a magyarok Istene!
Dicsőségben emelkedjél egekig, s uralkodjál az időknek végéig!
Érted hordom a rabságnak láncait, és szenvedem a vakságnak kínjait.
Legyen díjam koldusbot és tarisznyám – békén tűröm.
Csak Te légy dicső – Hazám!”
Így imádkozott Táncsics Mihály Ős-Hunniáért, a hazájáért. .
 |
| Szaniszló Ferenc |
A hazát el- s kiárusítók ördögi gyülekezete ellenére. Táncsics díja koldusbot s tarisznyája lett ugyan, de hosszú élete végéig sem engedett egy jottányit sem vezérlő elveiből, eszményeiből. Bár gyalázták, üldözték, elárulták a gonoszok. Békén tűrte, rendíthetetlen lelki nyugalommal. Tiszta lelkiismerettel, háboríthatatlan szellemmel. Mert nem volt egyedül. Mert kiálltak érte, mögötte.
Csak Te légy dicső, Hazám, Ős Hunnia! Minden emberi gyarlóságnál a leginkább a gyávaságot gyűlölöm. Mert a gyávaságból következik a hazudozás, a tolvajlás, a gyilkolás, a nemzetárulás, a hazaárulás. A gyáva mindig talál mentséget. Ürügyet.
Szaniszló Ferenc, az Echo Tv műsorvezetője 