2012. április 20., péntek

Tudatos teremtés (részlet)

Agy-kontroll
Tudományos kísérletek révén rájöttek, hogy az agy különböző frekvencia tartományokban rezgéseket bocsát ki. 

Ezek egyfelől hatnak belsőnkre (pl. nyugalom, lelki béke), tehát a lelkünkre hat.
Másfelől az agyunk hullámai kifelé is hatnak, a környezetbe. 

Ezek a kifelé induló jelek mások által foghatók.

A bal agyfélteke foglalkozik a fizikai észleléssel kapcsolatos élmények, információk rögzítésével, tárolásával, akár egy nagy könyvtár, amiben minden egyes megélt, megtapasztalt élmény egy-egy könyv a polcokon, pontos tartalomjegyzékkel. Az élet során, amikor szükséges az agy azonnal előkapja a megélt fizikai élmény “könyvét” és használja azt mint ismert információt.

A jobb agyfélteke a képzeletbeli, vizualizált élményekkel foglalkozik. Akik intuitívak, kreatívak, “le tudják szedni” a Létezésből az alkotó gondolatokat, ötleteket, azoknak intenzíven működik a jobb agyféltekéje.

A gyerekek sokat használják a képzelőerejüket, ezt segíti a mesemondás, játék egyszerű játékokkal (kő, fabarab), ilyenkor jól működik a jobb agyféltekéjük. Az iskolában a logikus gondolkodás mindet elnyom, mire végeznek a tizenkét osztállyal, szinte teljesen leáll a jobb agyfélteke működése. Innentől már csak logikusan “működő robotok” lesznek. Azért vannak olyanok, akiknek a jobb agyféltekéje nem áll le, de ők nagyon kevesen vannak, iskolánként egy-két fő, ők a feltalálók, a zsenik. Modern világunk a csillogó-villogó játékokkal, a videókkal, erőteljes hanghatásokkal, a mesemondás hiányával eléri, hogy legtöbb esetben már gyerekkorban sem működik a jobb agyfélteke, nem alakul ki a vizualizáció, ne alakuljon ki a megérzés érzékelése.

Felnőttként különösen nehéz beindítani a már leállt, vagy be nem indult jobb agyfélteke működését.

A jobb agyfélteke alacsonyabb frekvencián működik, a bal agyfélteke magasabb frekvencián. A napi életünk miatt felpörgött agyat le kell lassítani ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a jobb agyfélteke. Magyarul, mikor hazamegyünk idegesen, fáradtan, pörgő aggyal, aggodalmakkal, félelmekkel, kapkodással, akkor le kell lassulni, meg kell nyugodni, és akkor lassan beindul a jobb agyfélteke. Ezt nevezik meditációnak. Lelassulásnak. Ha az ember lelassul, akkor meghallja a Teremtő szavát, mondják a mágusok. Látható, hogy a modern, pörgő élet, logikus robottá alakítja az érző, intuitív embert.

Az agykontroll technikák nem tesznek mást, mint megtanítják beindítani és használni a jobb agyféltekét. Magyarul segítenek a megérzések megtapasztalásában. A megérzések, az intuíció a legjobb iránytű a karma megtalálásában, megélésben. Aki a karmája szerint él, az boldog és egészséges.Aki kevésbé, az boldogtalan és beteg. Aki alig él a karmája szerint, az súlyos beteg. Ezen a gyógyszerek nem segítenek, csak időt adnak (néhány hónap-év). Időt a megvilágosodáshoz. Mely vagy megtörténik, vagy nem.

Az Illeszkedés (Vonzás) Törvénye
Az ember egy energialény, nem más, mint rezgés. Maga az anyagi test is rezgés, a rezgésnek egy sűrűbb formája, hiszen nem létezik a legkisebb anyagi részecske, mert az hullám. A minket körülvevő világ is rezgés, a színek, szagok, hangok, stb. A bennünk keletkező érzelmek is rezgések, agyunk is rezgéseket gerjeszt, stb. A modern orvoslás eszközei a testünkből kiáramló rezgéseket mérik és elemzik (EKG, EEG, MR, biorezonancia, stb.). Testünk olyan mint egy folyamatosan sugárzó adó-vevő. Folyamatosan adjuk a saját jeleinket, illetve folyamatosan vesszük a környezetünk jeleit. Ezen túlmenően a sejtejeink is rezgésekkel kommunikálnak egymással (akár az idegi, akár a hormonális tevékenység túl lassú), ahol a DNS az adó-vevő sejtszinten.

Az Illeszkedés, vagy Vonzás Törvénye arról szól, hogy hasonló a hasonlót vonzza. Ez a világon mindenre igaz, kezdve azzal, ha piros autót akarsz venni, akkor csak piros autókat fogsz látni az utcán, vagy megtalálja zsák a foltját ősi magyar közmondás arról beszél, hogy csak azok tudnak boldogan együtt élni, akik össze illenek és a Létezés össze is hozza őket, stb.

Tény, hogy akinek rossz gondolatai vannak, az rossz dolgokat vonz be, ahogy mondja egy másik közmondás, aki kardot ránt, az kard által vész el. Aki egész nap azon elmélkedik, hogy milyen szerencsétlen, az olyan is lesz. Mikor valaki nagyon beteg, akkor nagyon betegek a gondolatai is, valójában a gondolatai voltak hamarabb betegek, csak ezután jött a fizikai betegség. Meggyógyulni csak úgy lehet, ha megváltoznak a gondolatok. A gyógyszer csak időt ad a megvilágosodáshoz, azonban ha ezt nem használja ki az ember, akkor menni kell, a másik dimenzióba.

Igazából úgy kell elképzelni, az Illeszkedés Törvényét, mintha egy gondolat egy ezer darabos puzzle kirakóban egy elem lenne. Ehhez csak 2-4 másik puzzle elem kapcsolható, mégpedig pont az, amelyik oda illik. A többi 996-998 darab nem illik oda. Az általam generált gondolat egy puzzle építőelem, melyhez az Élet odailleszti az oda valót. Orvosilag kimérték, hogy egy embernek napi 10-40.000 gondolata van, azaz folyamatosan “ad” az agyunk. Amit sugároz a tudatunk, hasonlót kapunk vissza.

Ha valaki ki akar kerülni egy lefutott élethelyzetből, akkor ezt csak úgy teheti meg, ha nem azon elmélkedik egész nap, ami rossz, ami neki fáj, ha nem gyötrődik régi vélt és valós sérelmeken, hanem a tudatában túllép ezen. Elképzeli magának azt a világot, ahova szeretne jutni és megéli azt a helyzetet. Tehát nem a megunt helyzetet tartja fenn gondolatban, nem azt sugározza szét a környezetében, hanem ellenkezőleg, azt sugározza, amit szeretne megélni.

A tudatos teremtés három pilléren nyugszik
Először is minden embernek a megélt élettapasztalatok, a tárolt információk és a megérzések alapján mindenről van meggyőződése. Meg vagyok róla győződve hogy … . A meggyőződés egy pillanatnyi állapot, amelyik az idő múltával változhat. Néhány év alatt akár az ellenkezőjére. A legradikálisabb változás, mikor egy adóellenőr egy szívinfarktus halálközeli állapota után kilép munkahelyéről, mellyel már nem kompatibilis és könyveket kezd írni a szeretetről. A meggyőződés elég jól tükrözi az ember hitvilágát, azaz amiben hisz. Aki beteg és meg van róla győződve, hogy őt semmi sem gyógyítja meg, az meg is fog halni elég hamar. Aki túlsúlyos és meg van győződve róla, hogy semmitől sem fog lefogyni, az csak hízni fog.

A második pillér a vágy, cél. Akinek vannak vágyai, céljai, annak nem “céltalan” az élete. Aki el akar valamit érni az életben, az el is fogja. Fontos, hogy a cél, a vágy, nem általános dolog, mint hogy gazdag akarok lenni, hanem egy konkrét dolog, aminek lehet a következménye, hogy gazdag leszek.

Harmadik pillér az érzelem. Amikor egy konkrét célra gondolok, azt a tudatomban vizuálisan átélem, akár egy kisgyerek, kiszínezem, megélem, akkor érzéseim jönnek. Ha jók az érzések (boldogság, szeretet, vidámság, nyugalom), akkor ez a cél egyezik a karmámmal és megvalósítható. Ha rosszak az érzések (félelem, aggódás) akkor ez nem az én célom.

Mindenki pont ott van, ahova vitték azok a rezgések, amiket kisugároz, ha új helyre akar menni, akkor új rezgések kellenek. A "GPS" úgy működik, hogy mindig azt nézi, hogy hol vagyok és hova akarok eljutni. Sosem foglalkozik azzal, hogy honnan indultam. TELJESEN MINDEGY A MÚLTAM, EGY DOLOG SZÁMÍT A CÉLOM, AHOVA EL AKAROK JUTNI. Aki a múlton töpreng és elmélkedik, az ott is ragad a múltban, rögzíti az adott helyzetet.

Lehet hogy az utamon eltévedtem egy oldalsó mellékúton, de ha elindítom az “újratervezés kérem várjon” funkciót a tudatos teremtéssel, akkor arról a helyről ahol éppen vagyok újra elindulok a karmám szerinti cél felé.

Ezen túlmenően mindenki érzi, hogy jó irányba halad-e az élete vagy nem. Ezt gyakran ki is szoktuk mondani, tudom hogy nem jó amit teszek, legszívesebben nem tenném. Akkor ne tedd. Vállald fel.


Merre halad a világ? - Amerre a gondolatok viszik.
Átlag magyar ember mitől stresszes? Attól, hogy nincs munkája, ha van, akkor olyan keveset keres, hogy semmire nem telik, rabszolgaként kezelik a munkahelyén, bármikor találkozhat a létbizonytalansággal, kiszolgáltatott a környezetével szemben, stb. Mivel az emberek nagy része ezen agyal naphosszat, ezért meg is teremti azt a mocsarat, amiben ül naphosszat. A magyar nemzet karaktere ez. Nem vár semmi jót a világtól, így hát természetesen nem is kap. Ezért a magyar feltalálók többsége kikerülve egy más, egy pozitívabb gondolkodású közegbe, sikeres tud lenni. Ez mindig is így volt és így is lesz, hacsak meg nem változik a viselkedésünk, de jelenleg nem abba az irányba tartunk (merre tovább Magyarország?)

Bár a nyugati világ képe sokkal nyugodtabb, mégis ők is megélik az életminőségük romlását, mely a bedőlő világ következménye, igaz ők lényegesen magasabbról süllyednek.

Globálisan a fogyasztói társadalom működési modellje által generált érzések, gondolatok és várakozások generálják a jövőnket, mely nem nevezhető éppen pozitívnak. A modern világ úgy néz ki, mint amikor otthon a családban már mindenki szétlopta a pénzt a perselyből, de azért még veszünk hitelre egy plazmatévét, igaz fogalmunk sincs, hogy miből fizetjük ki akár az első törlesztő részletet is. Ezt mindenki érzi a zsigereiben, hogy így tovább nem mehet, de nem tesz semmit ellene, inkább kollektíven kíváncsian várjuk, hogy mi lesz.

Ehhez társul még a világvége hangulat, mely szintén generálja a jelen társadalom működési modelljének a bukását, majd egy új modell építését.

Mindenki érzi, hogy jó irányba halad-e az élete vagy nem. 

Ez igaz minden emberre, minden társadalomra és egységesen a földi civilizációra. 
Egymásnak hazudhatunk szemrebbenés nélkül, de magunknak semmilyen körülmények között sem. 
És egyszer mindig eljön az igazság pillanata."
(Szerző: Orosz Zsolt)

2012. április 10., kedd

Bölcsességek, idézetek

"Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent."
(Hamvas Béla)


"Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt feltalálni és megbecsülni tudja a jót."
(J. W. Goethe)

"Légy nyugodt mint a hajnal csendje,
Bízz a jövőben, ahogy a napfelkeltében hiszel,
Szemléld derűs nyugalommal a világot,
Hiszen Terád is gondot visel,
Aki a világot teremtette és fenntartja." 
(Szanszkrit mondás)

2012. április 8., vasárnap

Húsvét vasárnapja

mert feltámadott
húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak. (A keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.)
Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. 
Jézust azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére; kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I.Iesus Nazarensis, Rex Iudeae avagy Názáreti Jézus, Júdea királya. Halála után a családja zsidó szokás szerint eltemettette: egy barlangot ásva a domboldalba az olajfák hegyén, és egy nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt, és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. Üres volt a gödör mire odaértek, egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: „Nincs már itt, mert feltámadt!” 
Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei feltámadás, az újjászületés.   
   
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvét vasárnapján Krisztus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.
A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az V. századból származik. A szertartás keretében, a szentlecke után a XI. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretéről szóló miseéneket. Az ünneplés részeként a húsvéti gyertya a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a "világ Világosságára" emlékeztesse a híveket - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának összegzésében.

Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.

Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

2012. április 5., csütörtök

Húsvéti népszokások - A harangok Rómába mennek

Nagycsütörtökön Jézusnak az Olajfák hegyén történt elfogására emlékeznek. A harangok elhallgatnak - Rómába mennek Krisztust gyászolni -, és meg sem szólalnak a nagyszombat esti örömszertartásig.
.
E nap népi neve a zöldcsütörtök, amikor a tavasz első terméseit, zöld leveleket, csalánt, sóskát fogyasztottak az emberek, abban reménykedve, hogy ezáltal előidézik a bőséges termést. Mivel a harangszó már nem tudta távol tartani a gonoszt, egyes vidékeken a gyerekek dolga volt kereplőkkel hangoskodva kiűzni az ártó szellemeket.
Nagypéntek a legszigorúbb hústilalmi nap, amit általában a protestáns hitűek is betartanak, de a legtöbb vidéken erős böjtnap is, melyen az emberek lehetőleg semmit sem fogyasztottak estig. Helyenként pattogatott kukoricával ütötték el az éhségüket, máshol rántott, ecetes leveseket, ecetes-hagymás halat, tojásos, babos, mákos ételeket ettek. Tilos volt a kenyérsütés, mert a hagyomány szerint az ezen a napon sütött kenyér kővé válik.
.
Nagyszombat este beköszön az örömünnep. Az egyik legszebb és legbonyolultabb katolikus szertartás a vigília. Ekkor térnek vissza a Jézust gyászoló harangok is Rómából.
Nagyszombat egyik legismertebb népi szokása volt a "féregűzés", mely során különböző módszerekkel próbálták távol tartani a kártevőket. Játék is kialakult a szokásból, amikor a gyerekek minél zajosabb eszközökkel a nyakukban futották körbe a házat: "Kígyó, béka, távozz el a háztúl!" felkiáltásokkal. Otthonaikat kimeszelték, és a házban, a ház körül is nagytakarítást rendeztek, ide vezethető vissza a mai napig tartó húsvéti nagytakarítás is. Egyes vidékeken hitték, hogy ha ezen a napon körbeseprik a házat, a boszorkányokat is távol tartják abban az évben.
.
A húsvétvasárnapi szokások legfontosabbika maga a megszentelt étel, bár időközben a bárányáldozatot sonkával váltották ki.
.
A húsvéthétfői locsolkodáshoz számos hiedelem kapcsolódik, de a legfontosabb a víz tisztító, megújító hatásába vetett hit, ugyanakkor termékenységvarázsló, bő termést vonzó célzata is ismert, de a hímes tojások ajándékozása is ugyanebből az okból történik.
.
A húsvéti ünnepkör pünkösddel zárul, amit a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek a Szentlélek kiáramlásának emlékére. A húsvét legfontosabb mozzanata a keresztények számára máig is Jézus győzelme a halál felett. Üzenete a legszebb áldozatról mesél, melyben Isten fia kereszthalálával a szenvedéstől ugyan nem, de életével megváltotta az esendő embert minden bűne alól.