Prága belvárosában számos nevezetesség igen közel van egymáshoz, gyakorlatilag minden látnivaló egy területen összpontosul, így minden megközelíthető gyalog. Azonban egy idő után fárasztó lehet a gyaloglás. Az olcsóbb szállások a közvetlen óvároson kívül találhatók, ekkor tehát szükséges igénybe venni a prágai tömegközlekedést. Prágában busszal, metróval, és villamossal lehet közlekedni. A tömegközlekedési járatok makulátlanul tiszták, modernek, megbízhatóak, és biztonságosak.
Károly-híd
A hangulatos, Prága egyik fő látványosságának számító, 516 méter hosszú, és 10 méter széles hídon grafikusokkal, utcazenészekkel, mutatványosokkal, és fiatalokkal találkozhatunk. A 16 pillérrel rendelkező híd helyén korábban egy fahíd állt. 1357 óta ez Prága első állandó hídja. Alapkövét 1357-ben IV. Károly német-római császár fektette le, a híd végül 1402-re készült el. 1851-ig ez volt az egyetlen híd a Moldván. A Károly-híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral a híd. Ugyanakkor ma már nem feltétlenül az eredeti szobrok láthatók: 1965 óta az összes szobrot másolatokra cserélik, és az eredetiket a cseh Nemzeti Múzeum lapidáriumában őrzik. A híd két végén egy-egy torony áll: a 15. századi Mala Strana, és a 14. századi óvárosi hídtorony, mindkettő kilátóként is működik.
Óvárosi hídtorony
A világ egyik legszebb gótikus épületét, és bizonyosan Európa legszebb hídtornyát Petr Parler tervezte a 14. század végén. Nem csak a Károly-híd dísze volt, hanem védelmi célokat is szolgált. A háromszintes, 64 méter magas torony három szoborral díszített. Szintjeiről szép kilátás nyílik Prága óvárosára.
A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, a világ legrégebbi, még ma is működő csillagászati órája, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Mindig nagy tömeg verődik össze ehhez, ezért érdemes már 10-15 perccel egész előtt a csillagászati óra elé állni a legjobb látványhoz.
A városháza 1338-as tornyából Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból.
Az Óvárosi téren áll az az 1735-re befejezett, fehér, barokk Szent Miklós-templom, és Gyönyörűek a teret övező paloták is. A tér közepén Husz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is, igen megkapó.
Kisoldal
A Kisoldalt Prága legszebb részének tartják. A legtöbb turista áthalad rajta, amikor az óvárostól, a Károly-hídon át, a várba megy. Már a 10. században benépesült, adminisztrációs egységként 1257 óta létezik. A városi jogot 27 évvel az óváros után kapta meg. Prága 1784-es létrejötte óta a város része. Központja a Malostranské Namesti, ahonnan a macskakövös utcákon felfedezőútra lehet indulni: kis boltok, templomok, tradicionális cseh kocsmák, és remek éttermek várják a turistákat. A Malastranske Namestin pedig a (másik) Szent Miklós-templom fedezhető fel. A hatalmas barokk templom 1703-1756 között épült, a benne található freskó Szent Miklós dicsőülését ábrázolja, és mérete 1500 négyzetméter. A Letenská utca szép kertjeiben csendes pihenésre, kikapcsolódásra is lehetőség van. A Kisoldal a cseh kormány központja is, a cseh parlament, a minisztériumok, és nagykövetségek találhatók itt.
Vencel-tér
Prága egyik legjelentősebb tere az újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Szállodák, éttermek, bárok, és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ban pl. két diák is felgyújtotta magát itt a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Vencel lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete.
A Prága központjában, a Moldva bal partján magasodó 130 méteres domb számos érdekességet kínál. A csaknem teljes egészében parkokkal borított domb a prágaiak egyik kedvenc pihenőhelye.
A Petrin leghíresebb nevezetessége a 60 méter magas, az Eiffel-toronyra emlékeztető Petrínská rozhledna (Petrin kilátó). Sokkal kisebb mint az Eiffel-torony, de mivel egy dombon fekszik, a teteje magasabban van, mint párizsi "testvérének". 1889-ben a Cseh Turistaklub képviselői Párizsi Világkiállításon jártak, és mivel nagyon megtetszett nekik az Eiffel-torony, elhatározták, hogy Prágában is építenek valami hasonlót. Összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű pénzt, ezek után 1891-ben, mindössze 4 hónap alatt épült meg a Petrinská rozhledna. A torony legfelső kilátó szintjére 299 lépcső megmászása után lehet feljutni. A torony amellett, hogy kilátó, adótoronyként is működik. Szép időben csodás kilátás nyílik innen Prágára.
Szintén izgalmas a Petrin tükörlabirintusa. Ez a Petrin kilátótorony mellett található (januártól márciusig csak hétvégén tart nyitva). A dombon további érdekességet jelent az Éhségfal (Hladová zed), egy középkori védelmi fal.
A festői utcában (ill. negyedben, de ma már egyetlen utcára korlátozódik az Újvilág), amely a várhoz, és a Loretohoz közel található, korábban a várban dolgozók laktak, a legszegényebb réteg. Ma sok műterem, és művészeti galéria működik ebben az igen inspiráló környezetben. A szűk utca, a kis házakkal minden évszakban igen romantikus hangulatot áraszt. Itt egy teljesen más világba csöppenünk, mint Prága többi részén. A kis házak a 14. század közepén épültek, majd a 17. században a legtöbb újjáépült. Az itt élők az ajtók fölé névtáblákat tettek, amelyek ma is láthatók.
A Ferencesek kertje egy remek oázis a Prága nyüzsgésében megfáradt, s a már sok prágai szépséget látott turistáknak a pihenésre. A gyermekeket pedig a kert játszótere várja. A Vencel-tér, és a Jungmannovo tér között található e gyönyörű kert. A Ferencesek a 17. század elején kezdtek ide fákat, és virágokat ültetni. A kommunista érában a Ferencesek elvesztették a kertet, így 1950 óta nyilvános parkként működik. A rendszerváltás után egy részét visszakapták.
A gyönyörű templom, amely egy Ancona mellett látható templom mása, fontos zarándokhelynek számít. Építése 1526-ban kezdődött, és 1631-ben szentelték fel. Legnagyobb kincse a több mint 6000 gyémánttal díszített gyémántos szentségtartó, amely a 17. század végén, Bécsben készült. Szintén látható itt egy cédrusfából faragott Madonna-szobor. Óránként 27 harangos harangjáték szól.
Az 1994-1996 között épült, a szlovén Vlado Milunic, és az amerikai Frank O. Gehry által tervezett irodaház modernségével remek kontrasztot alkot Prága történelmi látványosságaival. Távolról nézve egy táncoló párt láthatunk. Hívják még "részeg háznak", és Fred és Ginger háznak (Fred Astaire, és Ginger Rogers, legendás táncduó után) is a prágaiak, akik nagyon szeretik az épületet. A legfelső szinten Prága egyik legjobb étterme, a La Perle de Prague nevű francia étterem található, amely a finom ételek mellett, Prágára irányuló remek kilátást is nyújt. A szomszédos art nouveau házban Vaclav Havel volt cseh államelnök, a bársonyos forradalom egyik vezető alakja lakott.
Hradzsin-tér
A Hradzsin főtere környékén alakították ki a jobbágytelepülést, melynek lakói a prágai vár kiszolgálásán dolgoztak. A tér az 1541-es tűzvész után is megtartotta eredeti alaprajzát. Számos szép barokk, és reneszánsz palota (melyek közül egyikben a Cseh Nemzeti Galéria működik), és egy templom áll a téren.
Prágai utazásunkat a legkiválóbb cseh sörökkel dobhatjuk fel.
Prágát a visszafogott alkoholfogyasztók közül is sokan egyenesen a sörivók Mekkájaként emlegetik. Csehország fővárosa ugyanis nemcsak az évszázadok súlyát magán hordozó Károly hídról, a város fölé magasodó Prágai Várról és a szépséges épületekkel körülvett Óváros térről, hanem a már-már zarándokhelynek számító kocsmáiról is híres.
Óvárosi hídtorony
A világ egyik legszebb gótikus épületét, és bizonyosan Európa legszebb hídtornyát Petr Parler tervezte a 14. század végén. Nem csak a Károly-híd dísze volt, hanem védelmi célokat is szolgált. A háromszintes, 64 méter magas torony három szoborral díszített. Szintjeiről szép kilátás nyílik Prága óvárosára.
Óvárosi tér
Prága legrégebbi, már a 12. század óta létező terén akár valamelyik hangulatos étterem kinti asztalánál ülve csodálhatjuk a kulisszákat, a csodás, ősi épületeket, templomokat, és a sürgés-forgást - zenészeket, mutatványosokat. A Vencel-tér, és a Károly-híd közötti tér mindig turistákkal van tele. Továbbá a prágaiak egyik népszerű találkozóhelye, ezen felül ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, tüntetések színhelye. Világversenyek idején a csehek nagy kivetítőkön innen nézik remek jégkorong-, és focicsapataikat.A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, a világ legrégebbi, még ma is működő csillagászati órája, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Mindig nagy tömeg verődik össze ehhez, ezért érdemes már 10-15 perccel egész előtt a csillagászati óra elé állni a legjobb látványhoz.
A városháza 1338-as tornyából Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból.
Az Óvárosi téren áll az az 1735-re befejezett, fehér, barokk Szent Miklós-templom, és Gyönyörűek a teret övező paloták is. A tér közepén Husz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is, igen megkapó.
A Kisoldalt Prága legszebb részének tartják. A legtöbb turista áthalad rajta, amikor az óvárostól, a Károly-hídon át, a várba megy. Már a 10. században benépesült, adminisztrációs egységként 1257 óta létezik. A városi jogot 27 évvel az óváros után kapta meg. Prága 1784-es létrejötte óta a város része. Központja a Malostranské Namesti, ahonnan a macskakövös utcákon felfedezőútra lehet indulni: kis boltok, templomok, tradicionális cseh kocsmák, és remek éttermek várják a turistákat. A Malastranske Namestin pedig a (másik) Szent Miklós-templom fedezhető fel. A hatalmas barokk templom 1703-1756 között épült, a benne található freskó Szent Miklós dicsőülését ábrázolja, és mérete 1500 négyzetméter. A Letenská utca szép kertjeiben csendes pihenésre, kikapcsolódásra is lehetőség van. A Kisoldal a cseh kormány központja is, a cseh parlament, a minisztériumok, és nagykövetségek találhatók itt.
Prága egyik legjelentősebb tere az újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Szállodák, éttermek, bárok, és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ban pl. két diák is felgyújtotta magát itt a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Vencel lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete.
Nemzeti Múzeum
A Vencel-téren lévő monumentális múzeum főépületének neoreneszánsz homlokzatát a párizsi Louvre mintájára tervezte Josef Schultz. 1818-ban alapították, és 1885-1891 között épült. A múzeum bombatámadást kapott a II. világháború idején, és megsérült 1945-ben, 1968-ban, szovjet géppuskatűz miatt, és 1972-ben, és 1978-ban is a prágai metró építésének idején. Ez a Cseh Köztársaság legnagyobb, és legrégebbi múzeuma. Több millió elemes gyűjteményében régészeti, és természettudományos leletek, ásványok (Európa legnagyobb ásványgyűjteménye), érmék, és egyebek találhatók. Egymillió kötetes könyvtár, és a cseh panteon is itt található. A múzeum lapidáriumában a Károly-híd eredeti szobrait, ill. sérült, vagy olyan műalkotásokat őriznek, amelyek a jövőben az időjárás viszontagságai miatt elpusztultak volna.
Petrin
A Petrin leghíresebb nevezetessége a 60 méter magas, az Eiffel-toronyra emlékeztető Petrínská rozhledna (Petrin kilátó). Sokkal kisebb mint az Eiffel-torony, de mivel egy dombon fekszik, a teteje magasabban van, mint párizsi "testvérének". 1889-ben a Cseh Turistaklub képviselői Párizsi Világkiállításon jártak, és mivel nagyon megtetszett nekik az Eiffel-torony, elhatározták, hogy Prágában is építenek valami hasonlót. Összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű pénzt, ezek után 1891-ben, mindössze 4 hónap alatt épült meg a Petrinská rozhledna. A torony legfelső kilátó szintjére 299 lépcső megmászása után lehet feljutni. A torony amellett, hogy kilátó, adótoronyként is működik. Szép időben csodás kilátás nyílik innen Prágára.
Szintén izgalmas a Petrin tükörlabirintusa. Ez a Petrin kilátótorony mellett található (januártól márciusig csak hétvégén tart nyitva). A dombon további érdekességet jelent az Éhségfal (Hladová zed), egy középkori védelmi fal.
Újvilág
Reprezentációs ház
A Námesty Republikyn álló lenyűgöző palota Csehország történelmében többször is fontos szerepet töltött be. 1918. október 28.-án itt kiáltották ki Csehszlovákia függetlenségét. Az art nouveau ház építése a romos királyi udvar helyén 1905-ben kezdődött, és 1912-ben nyílt meg. Fő része, a Smetana, Csehország legnagyobb koncertterme, ezen kívül még öt terem, két kávéház, és egy első osztályú étterem található itt. 1995 és 1997 között felújították.
Lőportorony
A lőportorony a reprezentációs ház mellett áll. A 65 méteres torony kapuként szolgál a királyi úthoz, amely az óvároson keresztül, a Károly-hídon át a várba vezet. 1475-ben, egy 11. századi kapu, Prága egyik eredeti városkapuja helyére épült. Eredetileg hegyi toronynak hívták, de mióta a 17. században lőporraktárnak használták, lőportoronynak nevezik. 1757-ben súlyosan megsérült, és 1857 és 1886 között építették újjá. 1990-ben, Prága több más történelmi nevezetességéhez hasonlóan, a lőportornyot is renoválták.
Kampa
A Kampa északi részét "Prága Velencéjének" hívják, csatornái, és vízre épült házai miatt. A Károly-hídtól lefelé vezető lépcsőn lehet a szigetre jutni, amely lépcső a Mission Impossible híres helyszíne volt. A csendes, békés, zöld sziget remek kikapcsolódást nyújt a nyüzsgő Prága közepén. Főleg remek éttermekkel, és szállodákkal van ma tele. A Kampa parkjában található a híres Lennon-fal.
Ferencesek kertje
Loreta
Táncoló ház
Állatkert
Remek program gyerekekkel, akik imádni fogják, vagy ha már minden "kötelező" nevezetességet megtekintettünk a városban, illetve akkor is, ha egyik tényező sem áll fenn, mivel Európa egyik legjobb állatkertje a prágai. Az 1931-ben nyílt állatkert 45 hektáros területén 4500 állat "lakik". 2007-ben a Forbes magazin Európa legjobb állatkertjei közé választotta, ami nem véletlen: rengeteg állat tekinthető meg igen nagy területen, az állatkert bejárása akár 1 napot is igénybe vehet. A környezet, az állatkert tervezése is csodálatos, remek innovatív megoldások láthatók itt. Az állatkert történelméhez hozzátartozik, hogy 2002-es nagy prágai árvíz sajnos az állatkertet sem kímélte: nagy része víz alá került, és több állat elhunyt.
A prágai vár
A prágai vár (Prazsky hrad) Európa legnagyobb várkomplexumának számít, és a Guiness-rekordok könyve szerint maga a vár, 570 méteres hosszával, és 130 méteres szélességével a világ legnagyobb ősi vára. A régi időkben innen kormányozták az országot a cseh királyok, ma pedig itt van a cseh köztársasági elnök irodája. Számos háború, tűzvész, felújítás, és különböző történelmi korok eredményeképp igen változatos palotákat, erődítmények, és templomok jöttek itt létre. Csodás kilátása miatt is igen népszerű. A fantasztikus, varázslatos hangulatú prágai várnegyed kötelező nevezetességnek számít mindenkinek, aki Prágában jár. Története a 12. századig nyúlik vissza, amikor is megépült egy román stílusú vár. Luxemburg János a vár környékére jobbágyokat telepítette be, és ezzel megkezdődött a Várnegyed bővülése. A várat a 14. században IV. Károly gótikus stílusban újjáépítette. Egy 1541-es pusztító tűzvész után szinte az egész negyedet újjá kellett építeni. A Hradzsin 1598-ban kapta meg a szabad városi rangot, míg 1784 óta az egyesített Prága része.
Szent Vitus székesegyház
Sok ember számára a Szent Vitus székesegyház jelenti magát a prágai várat. És valóban, ez is Prága egyik legtipikusabb, legismertebb nevezetessége, amely szinte egész Prágából látható. A Szent Vitus székesegyház Prága, és egész Csehország legnagyobb, és legfontosabb egyházi épülete, a cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. A főépület mellett számos kápolnája is figyelemre méltó, az egész székesegyház legszebb része a Szt. Vencel kápolna. A székesegyház helyén korábban több templom állt, a jelenlegi gótikus székesegyházat 1344-ben, IV. Károly kezdte építtetni. A 15. század első felében (amikor még mindig nem volt teljesen kész) a huszita-háborúkban megsérült a székesegyház, majd, 1541-ben, egy nagy tűzvészben is jelentős sérüléseket szenvedett. 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére, és renoválására, és végül, 1929-ben, több mint 600 év után, a székesegyház építése befejeződött.
Szent György bazilika
A prágai várnegyed legrégebbi, Prága 2. legrégebbi, és Prága legjobb állapotban lévő román temploma. 920-ban alapították, és 973-ban a szomszédos bencés kolostorral bővült. Egy 1142-es tűzvész után újjáépítették. Külső része nem utal arra, hogy a templom már több mint 1000 éves, ezt főleg a bazilikába belépve lehet látni. Jelenleg koncertteremként működik.
A prágai várnegyed legrégebbi, Prága 2. legrégebbi, és Prága legjobb állapotban lévő román temploma. 920-ban alapították, és 973-ban a szomszédos bencés kolostorral bővült. Egy 1142-es tűzvész után újjáépítették. Külső része nem utal arra, hogy a templom már több mint 1000 éves, ezt főleg a bazilikába belépve lehet látni. Jelenleg koncertteremként működik.
A Hradzsin főtere környékén alakították ki a jobbágytelepülést, melynek lakói a prágai vár kiszolgálásán dolgoztak. A tér az 1541-es tűzvész után is megtartotta eredeti alaprajzát. Számos szép barokk, és reneszánsz palota (melyek közül egyikben a Cseh Nemzeti Galéria működik), és egy templom áll a téren.
Arany utcácska
A kis, hangulatos, rendkívül népszerű utcában 11, a 16. század végén épített házacskát lehet megcsodálni. Ez Prága legkisebb utcája, kevés háza, és a miatt is, hogy a házak igen picik, leginkább törpék férnének be. A 16. század végén itt éltek a vár védői, de mivel 22 volt belőlük, hogy elférjenek, igen kicsi házakat kellett építeniük. A 17. századtól már a várvédőkre már nem volt szükség, ezért mások költöztek ide: szegények, gazdagok, művészek.
Az Arany utcácska nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint II. Rudolf idejében itt éltek az alkimisták, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára. Talán ez nem igaz, de egy másik történet igaz, és jóval érdekesebb: a 19. században, az egyik házban egy öregember élt, aki minden pénzét a varázslásról szóló régi könyvekre költötte, és a házban titkos kísérleteket végzett. 1831-ben a helyiek egy nagy robbanást hallottak, és Uhlét, az öregember házban holtan találták, egy sárga kővel a kezében. Később a kőről bebizonyították, hogy arany. Nem tudni, hogy került az arany a házba, elképzelhető, hogy az öregember tényleg rájött az aranycsinálás titkára. Jóval később, a 22-es számú házban élt Franz Kafka. Az 1930-as években egy mára már lerombolt, az Arany utcácska és a Daliborka torony között lévő házban élt a Nobel-díjas író, Jaroslav Seifert. Az Arany utca házaiban középkori fegyverek, textiláruk vannak kiállítva, és szuvenírek kaphatók. Több házacska eredeti, több száz éves berendezési tárgyakkal díszített, más házakban bemutatják, milyen volt az élet az Arany utcácskában annak idején.
Az Arany utcácska nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint II. Rudolf idejében itt éltek az alkimisták, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára. Talán ez nem igaz, de egy másik történet igaz, és jóval érdekesebb: a 19. században, az egyik házban egy öregember élt, aki minden pénzét a varázslásról szóló régi könyvekre költötte, és a házban titkos kísérleteket végzett. 1831-ben a helyiek egy nagy robbanást hallottak, és Uhlét, az öregember házban holtan találták, egy sárga kővel a kezében. Később a kőről bebizonyították, hogy arany. Nem tudni, hogy került az arany a házba, elképzelhető, hogy az öregember tényleg rájött az aranycsinálás titkára. Jóval később, a 22-es számú házban élt Franz Kafka. Az 1930-as években egy mára már lerombolt, az Arany utcácska és a Daliborka torony között lévő házban élt a Nobel-díjas író, Jaroslav Seifert. Az Arany utca házaiban középkori fegyverek, textiláruk vannak kiállítva, és szuvenírek kaphatók. Több házacska eredeti, több száz éves berendezési tárgyakkal díszített, más házakban bemutatják, milyen volt az élet az Arany utcácskában annak idején.
Daliborka torony
A torony 1496-ban épült, és börtönként működött a 18. század végéig. Eredetileg csak a nemesség számára tervezték, de később minden társadalmi rangú emberek raboskodtak itt. Korábban magasabb volt, de egy tűzvész után már csak öt emeletes maradt. Nevét onnan kapta, hogy első rabja Kozojedy-i Dalibor volt. A fiatal lovag bűne az volt, hogy menedéket adott egy "körözött" jobbágynak, amiért halállal kellett lakolnia. A börtönben megtekinthető egy régi cella, és néhány kínzóeszköz is.
Mihulka lőportorony
A Mihulka-torony a 15. század végén épült, az egyik új védelmi bástyaként. A "Mihulka" nevet a 19. században kapta, azelőtt új toronynak, körbástyának, a "svéd laboratórium laboratóriumának", és lőportoronynak hívták. Ez volt a vár ágyútornyai közül a legnagyobb, de védelmi képességeit sose bizonyíthatta. 1541-ben, tűzvészben elpusztult. A 16. században Tomas Jaros újjáépítette, aki itt is lakott, ezután II. Rudolf alkimistái dolgoztak a toronyban, majd lőporraktár lett. 1641-ben ismét megsérült a svéd csapatok támadása következtében. Később itt lakott a vár sekrestyése. 1967-1980 között felújították, 1982-ben múzeum nyílt benne.
Lobkowitz-palota
A Jirská 3 alatt, a várnegyed keleti végében, a régi várlépcsők közelében található Lobkowitz-palota a csodálatos, látogatók ezreit elvarázsoló Lobkowitz-múzeumnak, valamint Prága egyik legjobb, fantasztikus panorámával rendelkező kávézójának, és egy gyönyörű koncertteremnek ad otthont. A kastély a 16. században épült, és 2007 óta működik benne az egyre híresebbé váló, autentikus, Prága legjobbjának tartott, a művészetet kedvelők számára kihagyhatatlan múzeum. A múzeum képtárában 1500 festmény került kiállításra, többek között Canaletto, id. Pieter Brueghel, Velázquez, Veronese, Rubens, Bellotto, és Cranach művei tekinthetők meg. A festményeken kívül porcelánok, kerámiák, puskák, hangszerek, Beethoven és Mozart eredeti kottái is megcsodálhatók. A Lobkowitz-palota 17. századi barokk koncerttermében minden nap 13:00-kor klasszikus koncertet adnak.
Vysehrad
Prága "másik" vára szintén megér egy sétát. A Hradzsinhoz képest csendesebb, békésebb, nyugodtabb hely, kevesebb turistával, és innen is remek kilátás nyílik a városra. A 10. században épített vár, melyben a 11-12. század folyamán a cseh királyok székeltek, a Moldva-folyó felett magasodó 42 méter magas dombra épült. A dombot a 19. században épített Szt. Péter és Pál templom uralja. A hely szellemét legjobban akkor lehet átérezni, ha végigjárjuk a Vysehradot körülvevő hatalmas, gyönyörű parkot.
A városnézésnek kihagyhatatlan elemei a sörözők, ahol a frissen csapolt, habzó nedű mellé remek knédliket, csülköket és kolbászokat kaphatunk.
Prágából remek kirándulások tehetők Csehország egyéb festői tájaira.
