Nagycsütörtökön Jézusnak az Olajfák hegyén történt elfogására emlékeznek. A harangok elhallgatnak - Rómába mennek Krisztust gyászolni -, és meg sem szólalnak a nagyszombat esti örömszertartásig.
.
E nap népi neve a zöldcsütörtök, amikor a tavasz első terméseit, zöld leveleket, csalánt, sóskát fogyasztottak az emberek, abban reménykedve, hogy ezáltal előidézik a bőséges termést. Mivel a harangszó már nem tudta távol tartani a gonoszt, egyes vidékeken a gyerekek dolga volt kereplőkkel hangoskodva kiűzni az ártó szellemeket.
Nagypéntek a legszigorúbb hústilalmi nap, amit általában a protestáns hitűek is betartanak, de a legtöbb vidéken erős böjtnap is, melyen az emberek lehetőleg semmit sem fogyasztottak estig. Helyenként pattogatott kukoricával ütötték el az éhségüket, máshol rántott, ecetes leveseket, ecetes-hagymás halat, tojásos, babos, mákos ételeket ettek. Tilos volt a kenyérsütés, mert a hagyomány szerint az ezen a napon sütött kenyér kővé válik.
.
Nagyszombat este beköszön az örömünnep. Az egyik legszebb és legbonyolultabb katolikus szertartás a vigília. Ekkor térnek vissza a Jézust gyászoló harangok is Rómából.
Nagyszombat egyik legismertebb népi szokása volt a "féregűzés", mely során különböző módszerekkel próbálták távol tartani a kártevőket. Játék is kialakult a szokásból, amikor a gyerekek minél zajosabb eszközökkel a nyakukban futották körbe a házat: "Kígyó, béka, távozz el a háztúl!" felkiáltásokkal. Otthonaikat kimeszelték, és a házban, a ház körül is nagytakarítást rendeztek, ide vezethető vissza a mai napig tartó húsvéti nagytakarítás is. Egyes vidékeken hitték, hogy ha ezen a napon körbeseprik a házat, a boszorkányokat is távol tartják abban az évben.
.
A húsvétvasárnapi szokások legfontosabbika maga a megszentelt étel, bár időközben a bárányáldozatot sonkával váltották ki.
.
A húsvéti ünnepkör pünkösddel zárul, amit a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek a Szentlélek kiáramlásának emlékére. A húsvét legfontosabb mozzanata a keresztények számára máig is Jézus győzelme a halál felett. Üzenete a legszebb áldozatról mesél, melyben Isten fia kereszthalálával a szenvedéstől ugyan nem, de életével megváltotta az esendő embert minden bűne alól.
.
E nap népi neve a zöldcsütörtök, amikor a tavasz első terméseit, zöld leveleket, csalánt, sóskát fogyasztottak az emberek, abban reménykedve, hogy ezáltal előidézik a bőséges termést. Mivel a harangszó már nem tudta távol tartani a gonoszt, egyes vidékeken a gyerekek dolga volt kereplőkkel hangoskodva kiűzni az ártó szellemeket.
.
Nagyszombat este beköszön az örömünnep. Az egyik legszebb és legbonyolultabb katolikus szertartás a vigília. Ekkor térnek vissza a Jézust gyászoló harangok is Rómából.
Nagyszombat egyik legismertebb népi szokása volt a "féregűzés", mely során különböző módszerekkel próbálták távol tartani a kártevőket. Játék is kialakult a szokásból, amikor a gyerekek minél zajosabb eszközökkel a nyakukban futották körbe a házat: "Kígyó, béka, távozz el a háztúl!" felkiáltásokkal. Otthonaikat kimeszelték, és a házban, a ház körül is nagytakarítást rendeztek, ide vezethető vissza a mai napig tartó húsvéti nagytakarítás is. Egyes vidékeken hitték, hogy ha ezen a napon körbeseprik a házat, a boszorkányokat is távol tartják abban az évben.
.
A húsvétvasárnapi szokások legfontosabbika maga a megszentelt étel, bár időközben a bárányáldozatot sonkával váltották ki.
.
A húsvéthétfői locsolkodáshoz számos hiedelem kapcsolódik, de a legfontosabb a víz tisztító, megújító hatásába vetett hit, ugyanakkor termékenységvarázsló, bő termést vonzó célzata is ismert, de a hímes tojások ajándékozása is ugyanebből az okból történik.
.A húsvéti ünnepkör pünkösddel zárul, amit a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek a Szentlélek kiáramlásának emlékére. A húsvét legfontosabb mozzanata a keresztények számára máig is Jézus győzelme a halál felett. Üzenete a legszebb áldozatról mesél, melyben Isten fia kereszthalálával a szenvedéstől ugyan nem, de életével megváltotta az esendő embert minden bűne alól.
