2011. november 23., szerda

A megbocsátás filozófiája

Megbocsátani nem egyszerű. Mégis fontos, hogy ne hordozzuk a sérelmeinket.
.
- A meg nem bocsátott sérelmek olyanok, mint a békés tengerbe vetett kövek, amelyek fodrozódást, örvényt keltve háborgatják a nyugodt vízfelszint. Ha egyszerre sok sérelem ér bennünket, életünk előzőleg nyugodt vize a bánat háborgó tengerévé válhat.

- A megbocsátás viszont csillapítja a zűrzavart, tompítja azt a vágyat, hogy haragunkat máson töltsük ki, összetart családokat, és harmóniát hoz emberi kapcsolatainkban. Olyan mint a nyugalom szigete a dühös tengeren: gyakran keressük, ám ritkán találjuk meg.

Mit jelent bocsánatot kérni?
A kapcsolatok működéséhez szükség van arra, hogy aki hibát követett el, az elismerje, hogy hibázott, ezzel kárt és szenvedést okozott, és a sértett előtt magára vállalja a hibájáért a felelősséget.
Akár véletlenül történt, akár szándékosan; akár higgadtan cselekedett, akár indulatból; akár megelőzhette volna, akár nem.
Az érzelmi bántás is károkozás: ha az üvöltözéseddel megijesztettél valakit, ha hazudtál, ha nem tartottad be az ígéretedet, akkor fájdalmat okoztál neki, amit már nem tudsz meg nem történtté tenni.
A bocsánatkérés azt jelenti, hogy a tettes a sértett előtt magára vállalja a felelősséget.
Ha kárt okoztál, az őszinte bocsánatkérés természetes része a kártérítés, a jóvátétel, amennyire lehetséges.
De sok mindent egyszerűen nem lehet igazán jóvátenni.
Ami történt, megtörtént.
A kapcsolatot viszont helyre lehet állítani, újra lehet kezdeni.
Ehhez viszont mindkét fél szükséges. 



Mit jelent megbocsátani?

Amikor megbocsátunk, akkor a másiknak és önmagunknak egy új esélyt adunk, hogy újra szerethetjük és újra szerethet bennünket.
Megbocsátani annyit tesz, mint elfogadni a másik emberben lakozó értéket még akkor is, ha helytelen cselekedetét elítéljük.
Lelkünk és kapcsolataink egészséges működéséhez arra is szükség van, hogy a sértett félként meg tudjunk bocsátani.
Ha tőlünk bocsánatot kért a vétkes, el tudjuk fogadni a bocsánatkérést, és képesek legyünk kimondani, hogy nem haragszom, és megbocsátok, ugyanakkor a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a sérelmet.
A megbocsátás lényege: - Tetteidben is nyilvánuljon meg, cselekedeteiden is látszódjon, hogy megbocsátottál. 
Nem a memóriád fölött kell erőszakot gyakorolnod; egyszerűen döntsd el, hogy nem forgatod magadban többé azokat az emlékeket, és ha eszedbe jutnak is, nem azok alapján cselekszel.
Akire neheztelsz, azt börtönbe zárod a szívedben.
Kapcsolataidnak is és saját lelki egészségednek is árt, ha erős lakat alatt őrzöd a sérelmeidet.
Így előbb utóbb mindenki a börtönödbe kerül, aki egy kicsit is fontos neked.
Felnőtt vagy, jól fejlett akarattal; tudod, mit jelent dönteni.
Dönts úgy, hogy kiengeded láthatatlan börtönödből az ott raboskodókat!
Hogy nyilvánul meg az, hogy nem tartod börtönben azt, aki téged megbántott?
Ha hazudott, és megbocsátottál, akkor legközelebb nem mondasz neki olyanokat, hogy nem tudom elhinni, hogy igazat mondasz, mert a múltkor is...
A megbocsátás a tiszta lap, az újrakezdés lehetőségét teremti meg a kapcsolatban.
A gyerekeiddel való kapcsolatod sem kivétel ez alól, sőt!
Hiszen melletted és általad alakulnak ki érzelmi alapjaik: az, az élmény- és szokáshalmaz, amelyet saját kapcsolataikba magukkal visznek.
Ha borzalmasan viselkedtél, vagy a gyermeked szegte meg a szabályokat, most van itt a tiszta lappal induló újrakezdés ideje!


"A gyűlölet energiája nem vezet sehová, de a megbocsátás energiája, amely a szeretetben testesül meg, jó útra terelheti az életedet." 

(Paulo Coelho)



„Becsüld meg az időt, amit itt töltesz a Földön, tudd, hogy Isten mindig megbocsátott neked, és bocsáss meg te is.”
(Paulo Coelho)

Mindannyiunknak van lehetősége a megváltásra, de ehhez meg kell találnunk azokat, akik ellen vétkeztünk és bocsánatot kell kérnünk tőlük.
(Paulo Coelho)
.

"A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elnézed a másik ember viselkedését. Csupán azt, hogy nem vagy többé hajlandó magaddal cipelni a hozzá fűződő mérgező érzéseidet és gondolataidat."
(Doreen Virtue)
Aki megbocsát, szabad lesz. Aki dédelgeti a múltat, az pedig rab marad, merthogy már most is fogoly. A gyűlölet ellen nem veheted fel a harcot még nagyobb gyűlölettel. A gyűlölet, csakúgy, mint a düh vagy a szorongás, megbetegíti az embert. Aki képes megbocsátani egy pozitív áramlást indít el az életében.