2011. szeptember 30., péntek

5 kérdés a szójáról

A szóját gyakran emlegetik az egészséges táplálkozás részeként, mégis eltérő vélemények hangzanak el vele kapcsolatban. 

1. Honnan származik a szója?

A kezdetben talajjavítóként használt szóját Kínában fermentálással tették először ehetővé. Így született meg i. e. 11. században a szójaszósz, amely ma is a kínai konyha legfontosabb alapanyaga. Később rájöttek, hogy szójatúrót, azaz tofut is lehet készíteni belőle. Az új szójakészítmények gyorsan elterjedtek Távol-Keleten. Hazánkban a II. világháború idején, a húshiány miatt lett gyakori a termesztése.

2. Mit készíthetünk a szójababból?
A már említett tofu és szójaszósz mellett a szójababból készítenek szójatejet és -joghurtot. Mindkettő létezik ízesített változatban is. Az ízesített szójatej olyan, akár egy hagyományos finom turmix. A szójadesszertek helyettesítik a pudingot. Mivel 100%-osan tejcukormentes, így ezek kiváló alternatívák a laktózérzékenyek számára. A szójakrémeket kenyérre kenve helyettesíthetjük az egészségtelen felvágottakat, a szójamargarin koleszterincsökkentő hatása miatt egyre népszerűbb. A szójalisztből már szójatésztát is készítenek. Kenyerekben teljesen nem válthatjuk ki vele a fehér lisztet, de hozzáadásával egészségesebbé tehetjük azt. A hagyományos müzlik mellett a bioboltokban már kapható szójapehely is.
3. Miért egészséges a szója?
A hüvelyes növényekhez tartozó szójabab nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, folsavat és B-vitaminokat, főleg B12-t. A szójaolaj telítetlen zsírsavakban gazdag. Egyetlen gramm koleszterint sem tartalmaz, így azok is bátran fogyaszthatják, akiknek magas a koleszterinszintjük. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, így serkenti az agy és a máj működését. Fiatalítja a bőrt, óvja az érrendszert és erősíti a csontokat, ezért a csontritkulás kezelésében kiemelt szerepe van. Alakunk barátja, mivel segíti a zsírégetést, az emésztést és a vizesedést is megszünteti. A vércukorszintre kedvezően hat, sokáig jóllakottnak érezzük magunkat tőle.


4. Alkalmas-e a hús pótlására?
A vegetáriánusok számára szója a legfontosabb fehérjeforrás. A szójabab 45%-a fehérje, ráadásul ez az egyetlen növényi fehérje, amely a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat tartalmaz. Biológiai értéke így megközelíti a húsét. Pótlására csak feldolgozott állapotban alkalmas, mert a nyers növényben található egy olyan anyag, amely gátolja a fehérjék emésztését. Ez feldolgozás, hőkezelés közben távozik belőle. A szója-granulátumból áztatás után minden olyan ételt elkészíthetünk, amelyet hús felhasználásával szoktunk, például töltött káposztát, bolognait, vagy akár kolbászt is.
5. Befolyásolja-e hormonháztartásunkat?
Felépítése hasonló az ösztradiol nemi hormonéhoz, így a szója nagy mennyiségű bevitele valóban felboríthatja a hormonháztartásunkat. Kisgyerekeknek nem ajánlott a fogyasztása, mivel az ő hormonháztartásuk még kialakulatlan. Felnőtt szervezetnél, mértékletes fogyasztása, hozzájárul annak egészségéhez. Napi 25 g szójaprotein fogyasztása még ajánlott, ez kb. 300 g tofunak vagy egy liter szójatejnek felel meg.
(Forrás:  wellnesscafe.hu)